A Joblo remek összeállításában azokról a filmekről, színészekről és alkotókról emlékezik meg, melyeket megfosztottak idén a (többé-kevésbé) jól megérdemelt nominációiktól. Sebaj, mi azért helyükön tudjuk kezelni őket, nem igaz?

Most, hogy megvolt a 84. Oscar-átadó (élő közvetítésünket, és a hozzá tartozó kommenteket itt olvashatjátok), minden filmbuzi értékel. Részemről két mondatban: Billy Crystal bevetésével az Akadémia felhagyott a kísérletezgetéssel, és a programmal úgy zusammen űztek biztonsági játékot, ami érthető is, hisz legutóbb (is) elég csúnyán felsültek. Ugyanakkor a díjak kiporciózása sem okozott világrengést, és még Aladeen tábornok is csak a vörös szőnyegen kavarta fel a port, nomen est omen. Persze, neked is, nekem is nyert/veszített a kedvence, te is, én is elégedett/elégedetlen lehetsz/lehetek valamivel, és ezt napestig lehetne ragozni, úgyhogy csak két dologra lennék kíváncsi: szerinted mi volt az est legnagyobb győzelme és veresége? Szerintem...

...fail: Emmanuel Lubezki ötödik jelölését (The Tree of Life) nem tudta szoborra váltani, helyette Robert Richardson zsákolt, immáron harmadszor.

...win: Évek óta a legjobb idegennyelvű film kategóriája a legkritikusabb, és most az nyert, amelyik igazán megérdemelte: a Nader és Simin.

Négy és fél óra múlva kezdődik a 2012-es Oscar gála, amit idén is élőben fogunk közvetíteni. Elvileg ITT lesz stream (ITT lehet nézni a vörös szőnyeges bevonulást), de a kezdés környékén még pontosítunk, ha mégsem. Tippelős játékunkra éjfélig lehet leadni a voksokat, szóval hajrá! A tét egy jó kis DVD-csomag.

A fennmaradó időben nézzetek meg valami jó filmet (vagy rosszat, mint én), aztán fél háromkor várunk mindenkit!

Nyerjen ez? Veszítsen az? Essen le a lépcsőn valaki? Legyen botrány? Káromkodjanak élő adásban? Ne aludjunk el? Úgyis tudjuk, hogy mindenkiben bujkál néhány kívánság, szóval elő vele:

Mi a három Oscar-kívánságod?

Holnap átadó (lesz liveblog is). Addig is ne felejts el tippelni!

Kihirdették a jelölteket, az amerikai sajtó hasábokat (s)írt tele a panaszaival, a show producerei most is megragadnak minden létező mentőkötelet, és mindenki levonta a tanulságokat. Ezekről lesz szó a tovább mögött, meg persze a kategóriákon végighaladva tippelgetünk a nyertesekre és egy kis nyereményjátékra is meginvitálunk benneteket...

George Valentin (Jean Dujardin), a némafilm-sztár csillaga egyik pillanatról a másikra áldoz le, mikor a húszas évek végén beköszönt a hangosfilm korszaka, és eljő az új, beszélő sztárok ideje, köztük az elbűvölő Peppy Millerrel (Bérénice Bejo), aki minap még csak egy volt a sok Valentin-rajongó között. A film kettejük kapcsolatáról mesél háttérben a filmtörténet egyik legnagyobb paradigmaváltásával.

Ahogy minden évben, a Los Angeles Times most is felkért három akadémiai tagot, hogy név nélkül ossza meg Oscar-szavazólapját a közönséggel. Most egy színész, egy rendező és egy producer vállalkozott rá, hogy a világ elé tárja döntéseit. Mindez a tovább mögött...

Mindig is arra vágytam, hogy valaki vágjon már pofát; hát most megkaptam. Alulról a harmadik sorban, balról a harmadik fickó minden várakozásomat felülmúló grimaszt nyom, Martin Scorsese pedig úgy tűnik, a hiányzó Woody Allent is pótolni akarja. És ki ül a szobor előtt? Oda mindig valami sztárt szoktak elhelyezni...Klikkre gigantikus méreteket ölt.

Az emberi viselkedés határozottan nem logikus; nincs hozzá térkép, és az iránytű sem segít – énekelte Björk 1993-ban, és nagyjából ez idő tájt jött rá Harvey Weinstein is valami nagyon hasonlóra. Az Oscar-szavazók között vannak konzervatívok és vannak liberálisok. Vannak férfiak, nők, technokraták és technofóbok. Vannak, akik a romantikát kedvelik és vannak, akik a kalandot. Nem lehet mindenkinek egyenként a kedvére tenni, itt kevésbé hatásosak a hagyományos módszerek. Az nem elég, hogy néhány egysoros, kritikusoktól csent idézettel hirdetjük a filmet vagy a színészt; nem, itt az egész csoportot kell megfogni. Ez az amiben Harvey Weinstein verhetetlen, és elnézve A Vaslady és A némafilmes végső kampányát, hát idén is megcsinálja.

Ha mindenki lehiggadt és megemésztett minden kategóriát, nézzük meg egy kicsit közelebbről, mi is történt itt ma délután. Nem kell megijedni, nem fogom végigelemezni a listát – mert ha más díjakkal nem teszem, miért pont ezzel tenném? Az Oscar csak egy díj a sok közül, még ha a média mást is állít. Talán puccosabb, talán jobb a marketingje, de közelebbről megnézve láthatjuk, az Akadémia az ég világon semmi értékeset nem tett hozzá az egész éves díjszezonhoz.

A jelölteket megpróbálom szupergyorsan frissíteni, addig is egy kis olvasnivaló és live stream visszaszámlálóval...

Az Oscar-jelölések hajnala virradt Los Angelesre, hogy végre válaszokat adjanak arra a rengeteg kérdésre, ami a rajongók és a szakértők fejében kavarog: A gyenge szakmai szereplés után bekerül Spielberg és új filmjei? Malick megcsinálja? Leonardo DiCaprio elég népszerű egy jelöléshez? Kifizetődik Glenn Close évtizedes erőfeszítése, hogy tető alá hozza filmjét? Megtörik a mocap színészeket és animációkat sújtó elutasítás? A némafilmes vagy a Leleményes Hugo kapja a több jelölést? Felbukkan-e egy meglepetésfilm, ami rengeteg jelölést zsákol be a la A félszemű? A Drive-Gázt! Amerikában is olyan tiszteletnek örvend mint a briteknél? Kaphat-e többszörös említést egy olyan ország szülötte, ami nincs jóban az Egyesült Államokkal, azaz felülemelkedik-e a teljesítmény a politikai/vallási hülyeségen? És végül, de nem utolsó sorban, mi lesz Harry Potterrel?

Alig két nap, és Jennifer Lawrence segítségével az Amerikai Filmakadémia elnöke közzéteszi az Oscar-díjra jelöltek listáját, szóval itt az ideje egy kis összegzésnek és a tippelgetésnek. Aki csak most kapcsolódik be a szezonba, annak ajánlom szíves figyelmébe a díjszezonnal kapcsolatos korábbi írásainkat vagy ezt a kritikai díjakat összesítő táblázatot (amiért hálás köszönet Ágónak!).

A tovább mögött tehát a tippek és egy játék, amin 3 DVD keresi szerencsés gazdáját.

Már csak kilenc film maradt versenyben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjért, melyek a következők:

• Belgium: Bullhead (r.:Michael R. Roskam)
• Kanada: Monsieur Lazhar (r:Philippe Falardeau)
• Dánia: Superclásico (r.:Ole Christian Madsen)
• Németország: Pina (r.:Wim Wenders)
• Irán: Nader és Simin (r.:Asghar Farhadi)
• Izrael: Footnote (r.:Joseph Cedar)
• Marokkó: Omar Killed Me (r.:Roschdy Zem)
• Lengyelország: In Darkness (r.:Agnieszka Holland)
• Tajvan: Warriors of the Rainbow: Seediq Bale (r.:Wei Te-sheng)

Már sokszor elmondtuk az eljárást, de a rend kedvéért álljon itt újra: a nevező összeállít a filmből egy tizenöt perces montázst. Ezt vetítik le az Amerikai Filmakadémia effektusokkal foglalkozó szakembereinek, akik kiválasztják belőle a legjobb tizenötöt, amiből a jelöléskor öt marad. Íme a tizenöt, lehet sorolni a kedvenceket:

UPDATE: A versenyzők száma tízre csökkent!

- Amerika kapitány: Az első bosszúálló
- Cowboyok és űrlények
- Harry Potter és a Halál Ereklyéi 2
- A leleményes Hugo
- Mission: Impossible - Fantom protokoll
- A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken
- Vasököl
- Majmok bolygója: Lázadás
- Sherlock Holmes: Árnyjáték
- Álomháború
- Super 8
- Thor
- Transformers 3
- Az élet fája
- X-Men: Az elsők

Néhány a kimaradtak közül: A negyedik, A Föld inváziója-Csata: Los Angeles, Forráskód, Halálos iramban: Ötödik sebesség, Paul, A pap, Mr. Popper pingvinjei, A gondozoo, Zöld Lámpás, Frászkarika, Conan a barbár, A dolog, Hadak útján

Moneyball, azaz pénzball vagy pénzlabda. Baseball-kifejezés. Egy újfajta játékosállomány-menedzselési stratégiát jelöl, melyet elsőként az Oakland Athletics vezetősége alkalmazott. Alapja egy speciális analízis, melynek lényege a túlértékelt játékosokat eladása és alulértékelt játékosok beszerzése. Segítségével viszonylag alacsony büdzséből egy ütős csapatot lehet összeállítani. Manapság már alig van olyan team - baseballon innen és túl -, amely ne ezt a szemléletet alkalmazná.

Moneyball, azaz Pénzcsináló. Amerikai film. Egészen pontosan az a film, melynek főszerepében Brad Pitt Oscar-díjat fog nyerni.

Túl vagyunk egynéhány díjátadón, úgyhogy a hónap kritikai sikerei helyett ezúttal a nagyobb képet tekintjük át, ami egy olyan díjszezont sugall, amire évek óta nem volt példa. Minden jel arra mutat, hogy egy többszörösen izgalmas három hónapnak nézünk elébe, miközben szép lassan kialakul az éves toplista, és minden a helyére kerül.

Richard Corliss, a Time magazin filmkritikusa szerint Andy Serkis olyan erőteljes alakítást nyújt a The Rise of The Planet of the Apes egyik címszereplőjeként, hogy az Akadémia most először adhat Oscart egy olyan színésznek, akit nem is lehet látni a filmben.

Igen, megint elkezdődött a motion capture körüli buzz: a rajongók és néhány kritikus egyszer már Oscarért kiáltott, mikor majd tíz évvel ezelőtt ugyanez a színész Gollamként sertepertélt a The Two Towersben, ám úgy tűnik, az Akadémia azóta sem veszi komolyan a felvesszük-ahogy-a-színész-zöld-háttér-előtt-teljesít-aztán-rá-és-köré-animálunk-mindent eljárást, olyannyira se, hogy a The Adventures of Tintin nem indulhat az animációs kategóriában, mert nem egészen animációs film, játékfilmként meg nem fogják komolyan venni: amolyan se fia, se borja állat.

Oké, az addig rendben van, hogy egy a kirekesztés túlzás, de a színész teljesítményétől függetlenül a munka dandárját továbbra is az animátorok végzik. Maga Spielberg is azt nyilatkozta a Tintin kapcsán (melyben Serkis Haddock kapitányt formálja meg), hogy ez az eljárás 15%-ban színészkedés és 85%-ban animáció, mert hát vághat bármilyen elszánt pofát egy színész, végül az animátor fogja felruházni azokkal a jegyekkel, melyek eladják a figurát. Hisz nem azért tűnnek egyre jobbnak és hitelesebbnek mocap figurák, mert a mögöttük megbúvó színészek teljesítménye fejlődik. Nem: az animátorok lesznek évről évre ügyesebbek. Meg aztán, saját bőrében mikor nyújtott Andy Serkis vagy Zoe Saldana Oscar-közeli alakítást?

Szóval nem, szerintem nem jött el az idő, és talán soha nem is fog.

Idén hét olyan dokumentumfilm is akadt, ami a fesztiválok forgatagából szóbeszéd tárgyává vált - az elemzők pedig azt találgatták, melyik kettő marad majd ki az Oscar szórásából. Az Akadémia rövidre zárta a kérdést és a hétből négyet már az elődöntőbe sem engedett. Így esett ki az idehaza is népszerű Senna (r.: Asif Capadia), az Into the Abyss (r.: Werner Herzog), a The Interrupters (r.: Steve James) és a Page One: Inside the New York Times (r.: Andrew Rossi). Egyébként a nagy neveknek sem kedveztek, vagyis sem Martin Scorsese zenés dokumentumfilmje George Harrisonról, sem Cameron Crowe-é a Pearl Jam-ről nem került a legjobbak közé, de kihullott a rostán a Roger Corman életét bemutató portréfilm is.

Hogy mi maradt? A tovább mögött meg lehet nézni...

Hátha ezúttal nem süllyed el.

Azt már megszokhatták az animációs filmek szerelmesei, hogy az Anilogue keretein belül kis hazánkba repülnek az év legnagyobb ínyencségei, de a fesztivál idén újabb meglepetéseket tartogat: a rövidfilmek mellett ezúttal egész estés animációk is versenybe szállnak, melyek között nem csak Jankovics Marcell közel húsz éve készülő monumentális alkotása (Az ember tragédiája), hanem két Oscarra nevezett film is szerepel (Alois Nebel, Egy macska kettős élete).

A fesztivál november 23-án kezdődik, vetítések az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Toldi moziban lesznek - a teljes közleményt pedig a tovább mögött olvashatjátok.