Nem, ez még mindig nem azok az igazán nagy nevek, melyeket az ember akciós lánya egy jubiláló Szigettől elvárna. Persze, a Modeselektornak és a Lambnek örülök, nem is kicsit, ám az, hogy "Breaking: The Killers zárja a Nagyszínpadot" mióta "breaking"? Hányszor voltak már itt? Mikor voltak utoljára jók? Ugyan már...

Van egy rendező, akit legalább annyian utálnak, mint ahányan imádnak, de senkinek nem közömbös. Van egy rendező, aki fizikailag képtelen elviselni az állóvizet, és aki sosem hódol be. Van egy rendező, aki eseménnyé tesz egy művészfilmet és mellette önmagát. Van egy rendező, Lars von Triernek hívnak, és akire nagy szüksége van a filmvilágnak.

A magyarhangya most dupla dózist kínál a különc dánból, és ahogy az magyarhangyáéknál szokás, mellette lesz még más is. Részletek a tovább mögött...

A Volt már eddig is kövér köröket vert a a Sziget (eddig bejelentett) felhozatalára, most viszont végleg eldöntetett, hogy megyünk.

Tom Barman (a mikrofonba): - Ez az első klubkoncertünk Budapesten, yay!
Klaas Janzoons: - Pszt, Tom! (Majd odalép hozzá, és a fülébe súg valamit.)
Tom Barman (a mikrofonba): - Ez a második klubkoncertünk Budapesten, yay!

Hogy első, vagy második, azt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, hogy BZS (before Zsé) annyit tudtam a dEUS-ról, hogy van az a számuk, melyben megnyúznak egy hegedűt, és minden sor végén ordítanak. Szerintem a Suds & Sodával anno az MTV be is fejezte a dEUS-dalok sugárzását, pedig azóta mennyi, de mennyi jó dalt szültek - őrültet vagy sanzon-kompatibilist, zúzósat vagy poétikus-szavalósat, és tegnap este mindebből kaptunk egy kiadós (laza kétórás) összegzést.

Bele tudnék kötni (LMFAO? GTFOUH!), de ez összességében... hű!

Mivel a december 4-én, 20:00-kor kezdődő A38-as Lamb-koncertre már elővételben elkelt az összes jegy, és még mindig elég nagy az érdeklődés (példának okáért én is lemaradtam róluk, mert az aznap esti bécsi dEUS-ra gyúrtam, míg ki nem derült, hogy ők is jönnek hozzánk), így a szervezők és a banda is hajlik arra, hogy még aznap este lezavarjanak még egy koncertet - 23:00-tól. Csak az a kérdés, hogy lesz-e elég érdeklődő. Megyünk?

Majdnem sikerült két szék között a földre kerülni, mikor a december 4-ei dEUS koncert kedvéért lemondtunk zsével a szintén aznap tartandó budapesti Lamb gigről, amelyre időközben már el is fogytak a jegyek, az előbbi pedig az ifjú Vasember elhelyezése kapcsán begyűrűző problémák miatt került veszélybe. No de nem is ez a lényeg: december 4-én nem kell Bécsbe zarándokolnunk, a Soundkitchen ugyanis jövő márciusban elhozza a belga bandát Budapestre, hogy megtartsák első hazai klubkoncertjüket: egészen pontosan 2012. március 3-án az A38-on. Mivel az új album (is) remek, ezért ez a gig kihagyhatatlan lesz.

Nem vagyok up-to-date ezzel a videóval, mert valószínűleg még mindig nem tértem magamhoz a sokktól, de komolyan: mi ez a szar?! (FYI: A RHCP december 7-én lép fel Bécsben; a jegyárak 30.000 Ft-nak megfelelő eurótól indulnak...)

És ezzel meg is volnánk. A szokásos szigetkórral küzdve (nátha, zselészerű végtagok, levertség, elvonási tünetek), de boldogan jegyzem eme soraimat: lehet, hogy a korábbi bejegyzések ezt nem minden esetben támasztották alá, de a 19. Sziget Fesztivál minden várakozásomat felülmúlta. És néhány brit suhancnak köszönhetően a lezárás is fenséges volt.

Meglepetésekben bővelkedett a harmadik nap - és nem mindet a fellépők szerezték. Úgy tűnik, a legnagyobb változásokon én magam mentem át, és még csak nem is sejtettem.

Hosszú évek óta tartó rettegés és 16 hónapnyi várakozás hadakoztak bennem, mikor csütörtökön a Sziget felé tartottam: hogy a fesztivál legrosszabb hangosításával bíró A38-WAN2 színpad idén sem hazudtolja meg hírét, azt már az első éjszakás HURTS bizonyította, melyről nem csak a zenekar röhejes pózerkedése (valószínűleg Chris Martin felvételeken nevelkedtek), de a dalokból fehér zajt generáló hangtechnika miatt is két dal után menekülni kényszerültünk.

És mégis erre az elátkozott helyre tartottam, mert itt lépett fel a CRYSTAL CASTLES, márpedig ha valaki, akkor a tavalyi év egyik legjobb albumát elkövető kanadai formáció igazán koncertre termett, és nincs az az akusztika (vagy ColorStar koncert), mely visszatarthatott volna ettől a gigtől. Rettegés és várakozás: végül mindkettő beigazolódott.

Elolvasom

Miközben kizarándokoltam a Hajógyárira, azon morfondíroztam, hogy idén vajh megint lemondok-e a közepesen érdekfeszítő (ám mostanság elég jót húzott) Kasabianról egy kockázatosabb, de mégis ígéretesebbnek tűnő gig (Crystal Castles) kedvéért, vagy választom a tutit. Nos, nem gondoltam volna, hogy végül Judas Priesttel ízesített flekken-abszolválás lesz a dologból.

Aztán meg az év eddigi legjobb bulija.

A Sziget első napján olyan fantasztikus felfedezést tettem, melyet a továbbiakban nehezen lehet majd überelni: a szeparéban a Pastrami szolgáltatja az elemózsiát. Ez lehet, hogy már tavaly is így volt, de kulináris szempontból igazából mellékes - ha még nem tettétek volna, akkor a zöld currys csirkét feltétlen próbáljátok ki!

Ezen kívül természetesen voltak koncertek is, de a fenti étekkel szemben azokra egy-két éven belül már nem biztos, hogy emlékezni fogok.

Hogy a Gesztivál mennyire nem érdekelte sajtót, azt a "VIP" bejárat előtt  eluralkodott kaotikus állapotok alapján gyorsan le lehetett szűrni: minden tollforgató (minden előadó, stábtag, stb. és mindenki, aki valakinek a valakije) tegnap délután akarta beváltani voucherjét, regisztrációját, akármijét, mert hát ezen a nem túl nyárias este poptörténeti momentumban volt részünk: Prince végre koncertet adott Magyarországon.

A mai napon hivatalosan is kezdetét veszi a Sziget. Lesz jó idő is, rossz idő is, sárban pancsolás, színpad előtti kiszáradás, szóval csak a szokásos. A nagyszínpad és a meduza nagyobb lett, a sör drágább (690 Ft a dobozos Dreher, OMG!), a metálosok feje fölül elbontották a sátrat, a Vodafone meg szupertornyot épített magának. Sok lesz a visszatérő - mikrofonon innen és túl egyaránt. Jómagam is kizarándokolok, és ha esetleg össze akarsz velem futni, akkor íme tíz, melegen ajánlott zenei program, ahol a jelenlétem esélye 70-80% között mozog. Mert hát a Szigeten soha nem lehet tudni, ugye.

A világ egyik legismertebb soul/rnb-előadója, olyan örök érvényű dalok szerzője, mint a Kiss, a Purple Rain vagy a Sexy Motherfucker (na jó, ez utóbbi talán lehet kakukktojás) végre Magyarországra látogat: egészen pontosan augusztus 9-én, a Sziget 0. napján lép fel a Nagyszínpadon. Erre a koncertre a fiúk is jöhetnek magassarkúban.

Ha esetleg voltál olyan mafla, mint én, és kihagytad a Magnetic Man élő koncertjét a Balaton Soundon, most pótolhatod... igaz, ez a felvétel az Exiten készült, de tudjátok, alma, körte... (Az "elolvasom" után tracklist.

Holnap este az A38-on lép fel Nosaj Thing, hogy intelligens elektronikára (ie IDM-re) kiéhezett fülek előtt keverjen hip-hopot electróval, trip-hopot drillel és glitchcsel (igen, én is szeretem ezeket a műfaji felsorolásokat). A Los Angeles-i illetőségű fiatal zenei producer 2009-es Drift című albumával kavart némi hullámot az IDM állóvízében, meg aztán olyan előadókat is remixelt, mint Portishead, Radiohead, The XX vagy Charlotte Gainsbourg. Megyünk?

A Queens of the Stone Age facebook-oldalán jelentette be, hogy a bandának halaszthatatlan okokból a tervezettnél korábban kell visszatérnie Amerikába, és ezért a budapesti, a prágai és a varsói koncert elmarad. A jegyek ez eladóhelyeken visszaválthatók, káromkodásokat itt is elfogadunk.

Egyelőre még egyik fesztivál sem jelentette be, hogy idén is fellépne nálunk a brit electropunk formáció, amely szemlátomást nem akarja feladni (és amíg ilyen sok embert mozgatnak meg a koncertjeikkel, nem is nagyon érdemes), de úgy tűnik, idén sem maradunk Prodigy koncert nélkül - igaz, ezúttal csak felvételről élvezhetjük őket, de legalább nem kell amiatt izgulnunk, hogy mikor töröl képen egy crowdsurfingező sáros bakancsa.

A World's on Fire címre hallgató koncertfilmet a Palace Lurdy ház tűzi műsorára, mindössze egyszeri alkalommal, 2011. április 4-én, 20.00-tól.

Íme a sajtóanyag, utána pedig a film előzetese:

A 65.000 rajongó előtt rögzített, World’s On Fire a The Prodigy eddigi legnagyobb koncertjének dokumentálására készített film. A gigantikus koncert megrendezésére 2010 júliusában a Warrior’s Dance fesztiválon került sor, a helyszín a Milton Keynes Bowl volt. A fergeteges előadás, melyet az együttes a saját maguk kevert 5.1-es surround hangrendszerre – beleértve a legnépszerűbb dalokat: Firestarter, Breathe, Invaders Must Die, Out of Space és az Omen – kizárólag egyszeri alkalommal kerül a kiválasztott mozikba.

A filmet a díjnyertes rendező, Paul Dugdale jegyzi. Az együttessel történt szoros együttműködés, illetve a banda konkrét elképzelései alapján valósult meg a közös munka. A film a színfalak mögé is betekintést enged és megmutat olyan, eddig nem látott pillanatokat a The Prodigy életéből, ami az együttes Brazíliában töltött napjait mutatja be.