James Rolfe, akit leginkább Angry Video Game Nerdként ismerünk, nem csupán játékguru, de hatalmas horrorfan is, és ezúttal nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy összegyűjtse minden idők legjobb horror remake-jeit. Néhány szabály felállítását és az Evil Dead II megkérdőjelezhető kiszórását követően a következő tízessel állt elő. Vitázzunk!

A meglehetősen elhasznált kifejezést ezúttal szó szerint kell érteni: Az ördög benned lakozik elsöprő szereplésén felbuzdulva utánajártunk, mely filmek termelhették a legnagyobb hasznot készítőiknek az amerikai filmtörténet folyamán.

Elolvasom

Tavaly érthető okokból kimaradt (Gee érkezését október 31-ére vártuk, aztán azt a tíz napot, amit ráérősen odabent töltött, azóta elképesztő agilitással pótolja), de ma ismét megrendezésre kerül baráti köreimben az éves horrornite (immáron hetedik alkalommal). Nyomasztó, lassan fel- és beépülő, no meg régi ne-trükköket-nézd-hanem-a-hangulatát-szív-magadba cuccok ilyen estéken működésképtelenek, de így is sikerült egész érdekfeszítő(nek tűnő) pakkot összeállítani. Szóval nálunk a következő lesz a menü:

Elolvasom

Ha nem a hatvanas-hetvenes évek szülötte vagy, akkor jó eséllyel tárhatod szét a karod és nézhetsz hülyén. Miért is John Carpenter a horror mestere? Filmjei túlontúl lassúak, speciális effektusai, vágószobában született trükkjei idejét múltak és kiszámíthatók, és isten mentsen meg attól, hogy öt percnél tovább kelljen elviseli bármelyik általa írt filmzenét, pontosabban az annak csúfolt minimalista prüntyögést...

Igen. Manapság már más szelek fújnak: viharos, rángatozó, epilepsziás szelek. Az egyre impulzívabb videojátékokon, információs dömpingen és másodpercenként változó trendeken nevelkedett közönség ingerküszöbe egészen más régiókba nyúlt, és nincs is ezzel semmi baj.

És mégis, ha 120-szal is rohansz végig John Carpenter igencsak változékony filmográfiáján, előbb vagy utóbb azon kapod magad, hogy egyre jegesedő gerincoszloppal dúdolgatod a New York, az Assault vagy a Halloween szólamait, és bele-bele borzongsz a szorongásba, melyet a "terror within & terror without" kettősségének mestere - azaz az őrült, céltalan, kompromisszum és magyarázat nélküli hideg gyilkolás művésze plántál beléd kisebb-nagyobb adagokban.

Ha mégsem így lenne, akkor innen nem is érdemes tovább olvasnod, ugyanis a következő sorokban John Carpenter filmográfiájának valamennyi darabjáról véleményt mondok.

Elolvasom

Ennél tömörebben nem lehet címbe vésni azt az érdekes összeállítást, melyet a híres/hírhedt Angry Video Game Nerd által vezetett Cinemassacre.com hozott össze. Igen, a filmfolytatások valóban trükkös dolgok: egyszerre könnyítik (hozott anyag!) és nehezítik meg (hozzáadott anyag?) a készítők életét és naná, hogy tízből kilenc és fél esetben a pénzről szólnak, ezért illik őket utálni. No, de mi a helyzet azokkal a folytatásokkal, melyeket a legtöbben utálnak, csak te nem? Ezekből láthattok itt egy tízes listát vitaindító gyanánt: szerinted melyik az a franchise, melynek folytatása nem is olyan rossz, mint sokan vélik? Mondok egyet: DIE HARD 4.0.

Holnap bizony eljő mindenszentek előestéje, Halloween ünnepe, melyet joviális államokban édességmérgezéssel és horrormaratonnal ünnepelnek. Ez utóbbira mi is vevők vagyunk, legalábbis remélem, hogy a bloggertársak és olvasók is beszállnak a buliba: nézzetek holnap egy, két, három, sok horrort és osszátok meg élményeitek!

Szerény személyem hetedik alkalommal rendezi meg a HorrorNite névre hallgató eseményt, melyet zsé kivételével minden barát nagyon vár és amely talán nem meglepő módon horrorfilmek töméntelen fogyasztását foglalja magában. Idén a következő filmek kerülnek terítékre (hosszas válogatást és szavazást követően):

• TRICK R TREAT. A ProVideóshatalomátvételnek köszönhetően a magyar közönség sajnos lemaradt erről az ígéretesnek tűnő halloweeni horrorantológiáról, melyet körberajongtak a különböző fesztiválokon, erre a Warner DTV-címmé alacsonyította.
  
• TROLL 2. Reményeim szerint ez az ünnepelt darab (még egy dokumentumfilm is készült róla) legalább annyira félelmetes, mint Bambi szemöldöke, viszont kihagyhatatlan társasági élmény. Kórusban fogjuk üvölteni, hogy óóóó-máj-gáááááád.
• TREMORS. Szintén az a típusú örökföld, melytől nem csíkozzuk össze a nacit, viszont őrületesen szellemes, szórakoztató és B-filmes gyökerei ellenére eredetinek mondható példány.
• POLTERGEIST.A földkerekség legzseniálisabb rendezője megosztja velünk gyerekkori rémálmait. Hát nem csodálatos?

Futottak még, de végül nem fértek fel a menüre: ORPHAN, EL ORFANATO, DRAG ME TO HELL DC, THE BLOB, HAUTE TENSION, INFESTATION.

Ma már nem-igen fordul elő, hogy egy élvonalbeli produkció öt-hat hónapot várasson magára az amerikai premierhez képest. A Disney azonban a jó tapasztalatokra hagyatkozva rendre féléves lefutást tervez meg animációs filmjeinek, de leginkább a Pixar-produkcióknak. A NÉMÓ NYOMÁBAN óta először kapunk eredetileg nyári bemutatót ősszel, de e hosszú várakoztatás mit sem szegte kedvét a magyarnak: a FEL masszív összeggel szerezte meg a vezető pozíciót október idusán, vasárnappal bezárólag már félszázezer jegyváltót toborozva. Az InterCom kettőse, a JULIE & JULIA - KÉT NŐ, EGY RECEPT és a VAKÍTÓ FEHÉRSÉG már jóval szerényebb viszonyok között lépett a 4. ill. 5. helyre, míg a HALLOWEEN II. nem tudott betörni a top 10-be négy budapesti moziban tartott vetítéseivel...

Elolvasom

Elolvasom

Kinizsi Pál tengerentúlra szakadt rokona ismét lecsap - csak malomkövek helyett ezúttal autókat emelget, meg a jobb sorsra érdemes nézők vércukorszintjét.

Istenem. Michael Myers úgy néz ki, mint egy hajléktalan a Délinél, s ez a tipográfia a gigantikus kettessel... Nem mintha bármiben is reménykednék.

Rob Zombie upgradel. Michael Myers maszk és overall helyett egy kapucnis mackófelsőben közlekedik, s már a trailerben is láthatod az arcát. Semmi baj. Ja, s mindeközben egy fehérre mázolt goth-metal csirke utasítgatja. Érzem, hogy szuper lesz!

Rob Zombie teljesen átalakítja a Michael Myers mitológiát, ugyanis csuklyát ad szószátyár hősére. Durva!

Rob Zombie folytatja a szörnyűséges HALLOWEEN remake-et, s ez ellen semmit se tudunk tenni. Sőt, amilyen hülye vagyok, még csinálom is neki a promót ezzel a képpel - az elsővel az új epizódból -, melyen Michael igazából egész jól néz ki...

akarjuk?

Ajaj, kezeimet tördelve várom eme nagyszerű film folytatását. Jobban belegondolva inkább tördelném Zombie úr kezeit.

Az igazi filmőrült ma este horrort néz. Nekem ez leginkább zsé baráti társaságában fog testet ölteni, de majd viszek fokhagymát, ezüstöt és a fejükre célzok. A baráti társaságban szervezett, immáron hatodik événél tartó Halloween Horrornite majd csak jövő szombaton kerül megrendezésre, méghozzá olyan címekkel, mint a THE THING, DAWN OF THE DEAD (2004), THE HILLS HAVE EYES (2006) vagy a THE MIST (B&W VERSION). Igen, ezúttal semmi extra, de ezek vannak BD-n, és tudod, minél élethűbb a HARAR!, annál jobb. :)

A kérdés viszont már a címben is adott: Te milyen horrort nézel ma este, hmm?

van valami ünnepélyes, valami elemi abban, ahogy a drabális michael myers anyaszült meztelen áldozatát cipeli, mintha csak a menyasszonya lenne. eme kifejező, már-már biblikusan szép jelenetet leszámítva rom zombie lelkes, de ötlettelen tisztelgése a legnagyobb slasher előtt csupán fáradt fejtegetés. míg carpenter eredetije egyetlen vágás nélküli jelenetben képes volt bemutatni, mennyire dilinyós volt maszkos hőse, addig zombie jó 45 percen át boncolgatja azt, amit mindenki sejt, de leginkább magasról tesz rá. ezzel szemben a film második fele cicivel és intenzív házbontással teli futkorászás remegő kamerával, nulla élvezeti értékkel.

tegnap ötödször gyűlt össze nálam a vérre és félelemre éhezők hada, hogy halloween alkalmából horrorfilm-maratont vészeljünk át. a korábbi tapasztalatokból tanulva a szabályokat némileg módosítottam: szavazás helyett javaslatok alapján választottunk filmeket, és az éjszakai kezdést is előbbre toltam, mert anno a vérre és félelemre éhezők hada már a második filmen is bőszen szundikált. a nemek arányából (5:3 a csajok javára) kiindulva sikongatós koncertre számítottam, ami végül elmaradt, elsősorban nem a hölgykoszorú vasakaratának és nem is zs süteményeinek kellemesen nyugtató ízvilágának, hanem a filmek színvonalának köszönhetően. jól beletenyereltem a beles-véres lecsóba, ez az igazság, mert...

fido (2006): különleges hangulat- és képi világgal felvértezett filmtanulmány, amely hiteles mementót gyárt az ötvenes évek ezermillió részes családi sorozatainak, mindezt egy olyan alternatív univerzumban, ahol a zombik mindennapos, néha-néha megvaduló és gazdáik beleiben gurmánkodó kellékei a kisvárosi idillnek. homázs-jellege miatt a film meglehetősen lassú és esetlen, a párbeszédek légiesek és szándékoltan bugyuták, emiatt aztán az összkép annyira nem is vicces - főleg, hogy esetenként megpróbál valódi szocio-drámaként tetszelegni. (trailer)

1408 - the director's cut (2007): egyszerű a dolga a forgatókönyvírónak, mikor azt csinál, amit akar. bevethet bármit, ami eszébe jut, hisz minden, amit a néző lát és hall, csupán a főhős bűnnel teli bomlott agyának és/vagy a "kibaszottul gonosz hotelszobának" az érdeme, ahol felelőtlenül megszáll. így aztán jöhet mindenféle váratlan húzás: belafazódó ablakok, poros zombi a szellőzőrendszerben, borotvával integető hippi a nappaliban, monszun és sarki tél, meg a festményből előzubogó tenger; mi több, a 110 perces tortúrába belefér egy negyedórás kitérő a valóságba is, hogy szerencsétlen john cusacknek a 49 nm-en túl is legyen egy kis mozgástere. a gond csak annyi, hogy ez az összefüggéstelen és teljesen esetleges paraparádé nem hogy nem félelmetes, de egyenesen fárasztó: mint a legtöbb olyan film, amiben a főhősnek tulajdonképpen semmi beleszólása sincs az őt körülvevő eseményekbe, hisz míg jason és michael elől megpróbálhatsz elfutni, jelen esetben tök mindegy, mit csinálsz, csak veszíthetsz. ja, hogy ez egy pépesre rágott megváltás-történet? kérdem én: lehet-e annál csúfabb a purgatórium, hogy olcsó ponyvákba öld a tehetséged? (trailer) 

black sheep (2007): peter jackson korai zsengéit idéző ultrabrutális és ultrabugyuta horror, amely profin másolja az azóta rendesen kikupálódott kiwi direktor egykori palettáját a kameramozgástól kezdve a lúzerből hőssé előlépő főhősön át az extrém erőszakig, csupán két létfontosságú alkotóelem maradt ki a receptből: az értékelhető humor és a kreatív vérontás. a bárányok harapnak: a találó magyar cím le is írja a film egészestés poénját, amely ki is tart az első 20 percben: "nézd a jámbor birkát, tuti nem bánt, és mégis! haha."; aztán a film pillanatok alatt átmegy önismétlésbe, melybe sem a "vérjuhok", sem a tömeges mészárlás nem hoz újdonságot, hisz mindezt láthattad már korábban, csak bodros fehér bunda helyett valami mással. az élvezeten az sem sokat segített, hogy bármelyik főhőst képes lettem volna megfojtani egy kanál bárányvérben. (trailer)