Amint arról hírt adtunk, érkezik DVD-n a The Asylum Titanic II című katasztrófafilmje, úgyhogy időszerű egy kicsit jobban is megismerkedni ezzel a dicsőséges darabbal. De hogy ne árválkodjon szegény, hozzácsaptam még kettőt a stúdió közelmúltban debütált jointjaiból: ezek a szintén beszédes című Air Collision és a Nazis at the Center of the Earth. Jó szórakozást!

Miközben a moziban az első rész új dimenziókat és nézettségi rekordokat hódít meg, addig a 100 évvel később játszódó folytatás DVD-n szándékozik elborzasztani a jobb sorsra érdemes kisérdeműt.

Az év második legjobb rajtját villantotta az Amerikai pite: A találkozó, de nem csak azért, mert könnyű dolga volt e gyatra évben, hanem a maga ereje jogán: már túl is van a 100 millió forinton! Ezalatt a Titanic térhatású változata se muzsikált olyan rosszul.

Az éhezők viadala triplázott az élen húsvét hétvégéjén az amerikai mozikban, miközben a dobogó további fokait a '90-es évek kísértetei töltötték meg. Az Amerikai pite: A találkozó sehogy se bírt felnőni elődeihez, míg a Titanic 3D-s változata meggyőző mértékben toborzott fedélzetére régi-új nézőket.

Ezt neked, Melancholia! Így kell megörökíteni a világ utolsó napjait: anarchia, őrület, barátság, szerelem, debil poénok. Steve Carell meglepően nyugodt fejjel fogadja az armageddont, pedig simán elnéznék neki egy kitörést.

Naomi Wattsot és Ewan McGregort nem csak az érzelmek sodorják el... Az El orfanato rendezőjének új filmje egy család és a 2004-es cunami találkozásának tragikus (és valós) története.

Timur Bekmambetovtól világvégégt kapunk karácsonyra, meg néhány jóképű fiatalt, akik mentik a menthetőt, és mindezt költségtakarékossági okokból Moszkvában teszik. De legalább lesz valami alternatíva a táncoló pingvinek és éneklő mókusok mellé, nem igaz?

James Cameron bevezetőjével, megalomán kijelentésekkel... meg azzal a @#%! dallal.

Hátha ezúttal nem süllyed el.

Wow, ettől az előzetestől egészen felvillanyozódtam! A produceri székben Timur Bekmambetov, a rendezőiben pedig Chris Gorak (a Fight Club és a Minority Report művészeti rendezője). Végre valami új dolog az inváziós filmek tengerében?

"Jó kis víruskampány, mi?" tehetném fel a kérdést, de ez jelen film esetében nem lenne túl helyénvaló, nem igaz?

Egy járványfilm, ahogy azt Steven Soderbergh elképzeli: nyomasztó, torokszorító és könyörtelen. Vajh ez is lemegy a holnapi Harry Potter előtt?

Curling (Kanada, 2010, Denis Côté)

Adott egy zárkózott apuka, aki egyedül neveli lányát. Jean-Francois valamiért meg van róla győződve, hogy Julyvonne csak otthon van biztonságban. A lány nem járhat iskolába, nincsenek barátai, sőt, emberekkel sem találkozhat. Ingerszegény mindennapjaikban egy csoportos tekézés a legnagyobb szenzáció, de a jégen csúszó vasaló mellett sétálva seprő emberek játéka is kiemelt szerephez jut. A végén persze kinyílik a zárkózott ember, ahogy a bicska is a zsebemben. Botrány.

Elolvasom

Íme a világvége, ahogy azt Lars Von Trier elképzeli.

Feltételezhetően spoileres felvételek (habár ha jól tudom, az árvíz jelenet a film nyitányában látható), megtekintésük mégis ajánlott, ugyanis elképesztő, mit hoztak össze s Scanlife VFX-nél: már az Oscar-jelölést is kezdem megérteni, bár a Tron Legacy és a Scott Pilgrim hiánya továbbra is nagyon fájó.

Hollywood nem adja fel. Ugyan Kinget filmre adaptálni legalább annyira halva született ötlet (hol minőségileg, hol anyagilag, hol mindkét aspektusban), mint bármilyen videojátékot, az Álomgyár újra meg újra bepróbálkozik a horror irodalom nagymesterével.

Kinggel utoljára 2007-ben találkozhattunk a moziban (mármint külföldön): a The Mist ugyan tökös mozi lett, de a mozikban nem sok vizet zavart; ugyanakkor legalább nézhető volt, nem úgy mint a Secret Window, a Dreamcathcer vagy a Hearts in Atlantis - hogy csak az elmúlt tíz év mozit is megjárt King-adaptációit említsem.

Mindez, úgy tűnik, nem akadályozza meg a CBS-t és a Warnert abban, hogy megpróbálja mozifilmmé dolgozni King egyik legjobban szeretett művét, a monumentális hosszúság, poszt-apokaliptikus világban játszódó The Standet, melyben az emberiség nagyjával egy halálos vírus végzett, a túlélők pedig egy antikrisztus-jellegű figurával kénytelenek megmérkőzni. A könyvből már készült egy négyrészes minisorozat, amely rendelkezik a korabeli minisorozatok összes rákfenéjével (kis költségvetés, néhány főbb szerepet leszámítva vacak színészek, faforgács ízű párbeszédek, stb.), ettől függetlenül egész tűrhető.

Na most, én szívesen viszontlátnám a The Standet, de vagy egy többrészes franchise vagy egy mai színvonalon elkészített minisorozat keretében.

Matt Damon már megint Bourne-kékben pompázik.

Az addig rendben van, hogy Clint Eastwood azt mondta, hogy ez lesz az első csajfilmje, továbbá arról is lehetett hallani, hogy némi természetfeletti vonulat is lesz a filmben, de azt mintha mindenki elfelejtette volna említeni, hogy a HEREAFTER katasztrófafilm is lesz. A trailer pedig Shyamalant idézi, de még azokból az időkből, amikor Shyamalant idézni még jó dolog volt...

Hayden Christensen, Thandie Newton és mások egy nap arra ébrednek, hogy az emberiség túlnyomó többségének hirtelen nyoma veszett, ráadásul a sötétben rossz szándékú árnyak tobzódnak. A film első blikkre I AM LEGEND-klónnak tűnik (jó adag KAIRO-val fűszerezve), csakhogy ezt a filmet Brad Anderson (THE MACHINIST, SESSION 9) dirigálta, s nem egy effekt-junkie kókler Hollywoodból.

Wow, ez az előzetes egész decensnek tűnik - a vágás és a fényképezés jó, a trükkök igényesek, a zene tartalmas és a színészek is vállalhatók.

...na jó, nem. Az egész egy kalap hurkalé.