Barnabas, a vámpír (Johnny Depp) 200 év kényszerpihenő után a hetvenes években tér magához, és nem igazán tud mit kezdeni a korszak trendjeivel. Kb. ennyiben ki is merülhetne a Depp/Burton páros 827-ik közös projektje, de ennél több is, kevesebb is.

Johnny Depp vérre menő játékot folytat, Audrey Tautou pedig gyászol és szerelmileg őrlődik. Egyik sem hangzik viccesnek? Pedig azok! Heti bemutatók.

Megkapta az előzetesét, a magyar címét, most megkapja a karakterposztereit is. A legdögösebb címoldalon, két fontosabb az "Elolvasom" mögött, a nagyja meg itt található.

Még nem biztos, hogy Sötét árnyék Most már biztos, hogy Éjsötét árnyék lesz Tim Burton és Johnny Depp 274. filmes kollaborációjának magyar címe, de az nyilvánvaló, hogy a némileg megfáradt együttműködésnek baromi jót tett a szarkasztikus megközelítés, no meg az is, hogy az 1966-71 között futó sikersorozat alapján készült film sztoriját nem helyezték át napjainkba.

Az eddigi visszajelzések alapján nem túlzó a magyar plakát önméltatása, már nem kell sokat aludni, hogy mi is letehessünk a voksunkat mellette vagy ellene. Klikkre nagyot nő!

Mindenkinek megvannak a maga filmes perverziói. Ha összeállnak a körülmények, akkor nálam is előtör a játékos elme: milyen volna az adott film magyar környezetbe helyezve?

Jövő januárban új filmforgalmazó kezdi meg tevékenységét az amúgy igen zsúfolt magyar piacon. Az alábbiakban az ő sajtólevelüket olvashatjátok.

Isten áldja a Hajnalhasadást! A Twilight-széria utolsó előtti installációja hat nap alatt 133.439 nézőt vonzott, és nem kis részben ennek köszönhető, hogy a független amerikai produkciók forgalmazására szakosodott ProVideo 2012-re rendesen bevásárolt filmekből. Lesz itt mindenféle jó (meg hát rossz is), de a lényeg: lesz választék!

UPDATE: Megvan az első meglepetésfilm (a másikat közvetlenül a fesztivál kezdetekor árulják el), ami nem is meglepetés. Ez a rendező mindig beverekszi magát, csak még azt nem tudom, hogy csinálja? Valaki?

Nagy visszatéréseknek lehetünk szemtanúi, ugyanakkor nagy kiugrásokat is produkálhat az idei mustra. Igazi veteránok mérkőznek meg majd az ifjú titánokkal a Darren Aronofsky vezette zsűri kegyeiért, ahol most a szokásosnál több angol/amerikai film kapott helyet, és ahol idén a sötétebb hangvételű filmek dominálnak.

Mielőtt rátérünk a versenyprogramra, emlékezzünk meg egy kicsit az életműdíjakról, aminek idei két díjazottja Al Pacino és Marco Bellochio (Szerelem és düh, Anyám mosolya) lesz. Ennek örömére itt lesz az ősbemutatója Pacino legújabb rendezői munkájának (Wilde Salome).

A tovább mögött lehet átfutni a felhozatalt, némi információmorzsák társaságában.

Ennyi jó előzetes után itt volt az ideje, hogy valami csalódást okozzon, és sajnálom, hogy eme kedvcsináló alapján pont Martin Scorsese 3D-s gyerekfilmje tűnik direct-to-video Disney mesekoktélnak. És köztünk szólva a zeneválasztás sem sokat használt a varázslatnak.

Tegnapelőtt este lezajlott az általában csak geek díjnak titulált, de azért némiképp szakmai alapokon (is) nyugvó Saturn Awards éves seregszemléje, melynek során a legjobb mozis és televíziós zsánerdarabok kapták meg a maguk szobrocskáját. Az 1972-ben alapított Academy of Sience Fiction, Fantasy and Horror Films tagsága idén 37. alkalommal adták át elismeréseiket. És akkor tessék kattintani, és hátradőlve megnyugodni. Itt nem volt se Közösségi háló, se Király beszéde, se Winter's Bone és még csak a gyerekek sem voltak jól. Viszont jelen volt Alice, Scott Pilgrim, Vasember, a titánok és a hattyúk, az Eredet, Clint Eastwood és még sokan mások...

Stephen King szerint a LET ME IN egy olyan überkirály horror, hogy csak na. Stephen Kingnek vagy vissza kellene térnie a tudatmódosító szerekhez vagy egyszerűen megnézhetné az eredetit, melyet ugyan én sem tartok a filmkészítés magasiskolájának - csupán egy ősrégi mumus-alapvetés ügyes átgondolásának, de még gyengéivel egyetemben is jóval magasabb szinten mozog, mint ez az amerikanizált változat.

A holdudvar felvonultatását követően már nem maradt más, mint leleplezni azt a tíz filmet, amely 2010. január 1-je 0:00 és 2010. december 31. 23:59 között a legnagyobb hatással volt rám. A korábbi évek eklektikájával szemben ez a tízes csoport feltűnően sok dologban mutat rokonságot egymással - még ha más és más műfajokban utaznak is. A végről és a kezdetekről szólnak - most mindenki duruzsolhatja magában a Mátrix-folytatások szlogenjét, amely lehet, hogy közhelyesen tálalt, ám mégis van benne valami. Életek, korok, korszakok, sőt, trendek érnek véget a lenti filmekben, hogy helyet adjanak valami újnak - ami lehet éppenséggel jó, de akár legalább annyira rossz is.

Szóval megnyugtató érzés azt látni, hogy a filmvilág mumusai munkásai nem csak a harmadik dimenzióba kapaszkodnak (amely már idén megmutatta, hogy nem túl időtálló jelenség), és nem is csak olyan sztorikba, amelyeknek ilyen-olyan médium formájában már beágyaztak korábban, hanem a mesélőkedv, a kreatív narratíva és karakterformálás tovább tágítja a látóteret. A 2010-ben látott filmek közül a következő tíz volt az, ami szerintem ezen az úton járt. (Kapcsolódó anyag: Top 2009, Top 2008, Top 2007, Top 2006, Top 2005.)

...ez az utóbbi 20 év legjobb amerikai horrorja. Mondjuk, King úr már egy ideje lejött a segédanyagról, így nem biztos, hogy készpénznek kell venni a khm... MAXIMUM OVERDRIVE rendezőjének véleményét, de tény és való, hogy jó lenne látni ezt a remake-et. Akár moziban is.

Egyébként szerintetek mi az elmúlt 20 év legjobb amerikai horrorfilmje, hm?

> Amerikai mozibevételek, 2010. október 1 - 3.

Október hava néhány merőben szokatlan produkcióval vette kezdetét, de egyszerre éppen elég egy komolyabb hangvételű alkotás az amerikai közönségnek. És A KÖZÖSSÉGI HÁLÓ messze többeknek "Tetszik", mint a LET ME IN...

Valaki most már árulja el, mi ez a zene, ami a második nemzetközi előzetesben is benne van.

Az ártatlanság meghal, de Abby nem.: teljes fordulatszámon pörög a LET ME IN-kampány.

Akár egy mosópor reklám is kezdődhetne így.

Mondj neki nemet.

Hm, ti emlékeztek ilyen akciójelenetre az eredeti változatból?