kritika: piranha 3dd (2012)

Németh Barna
2012. június 13. 11:54:38
Kategóriák: mozi | 12 komment

„Megdupláztuk az akciót, megdupláztuk a rettegést és megdupláztuk a melltartók méretét!” Eme három dolgot ígérte a bemutató, ésa trailerek igazságtartalmát figyelembe véve, a Piranha 3DD részben jól is teljesít: a mellek tényleg nagyobbak lettek.

Először is jobb ha tudjátok, hogy nekem már az első rész sem tetszett. A vérgőzös, átgondolatlan aprítás fékevesztetten uralkodott el azon a filmen, a rendező meg hátradőlve hagyta elveszni az arányokat az effajta filmeknél elengedhetetlen humor-szex-vér szentháromság fölött. Ennek ellenére tagadhatatlan, hogy a két évvel ezelőtti vérfürdőben volt spiritusz, és ahogy egy kedves kolléga meg is jegyezte, a harmadik dimenzióban úszkáló lerágott pénisszel megszületett a modern kori exploitation over the top jelenete. Ha ehhez még hozzáveszem Paul Logan lábgyakorlatát a Mega Piranhából, akkor látható, hogy ezt a hegyet már megmászták – a másodjára érkező már senkit nem érdekel.

A dög-szériát levezénylő John Gulager azért megpróbálkozott a lehetetlennel, de minden erőfeszítése ellenére ez a vérfürdő egy nyugdíjas élménypark vízhőmérsékletén ragad: akár a lányka legszentebb szentélyébe beúszó piranha harapja le a „behatolót”, akár a vízcserélő rendszer kifolyónyílásával onanizáló hájpacni seggébe ragad egy másik, a csúcsdöntés helyett csak egy ciki massza a végeredmény.

Talán belemehetnék további részletekbe, talán örültök, hogy nem teszem, de az a lényeg, hogy a szarral is tudni kell bánni, s erre Gulager nem képes. Odáig eljut, hogy kell valami orbitális baromság, de megtálalni már nem tudja. Ehelyett fecseg, és a fentebb említett közjátékokkal vezeti fel a nagy finálét, amikor aztán tényleg kidurran a lufi. A horrorok szabálya szerint itt valami eget rengetőnek kellene történnie, ezzel szemben a direktor valami olyasmit prezentál, aminél még a nyolcéves koromban beszerzett biciklis sérülésem is nagyobb vérfürdőnek tűnt. Most persze örülnöm kéne, hogy legalább az első rész ocsmányságaira sem vert rá a második, de azért egy ilyen felvezető után ennél többet vártam volna.

Ha már a halacskák elandalítottak, a sztárvendégektől vártam a megváltást. Először Christopher Lloyd tűnik fel a színen, de a fellépése olyan erőtlen, hogy ez a két perc is elég volt belőle. Később jön a coolság egyik élő szobra, de az ócska picsogásának és a jelentéktelen lövöldözésének hála, Ving Rhames most tényleg egy picsára hasonlít. Végül felbukkan The Hoff, és a kisfiúval folytatott beszélgetésével elhozza a film egyetlen jó poénját, aztán a részéről is beáll a néma csönd.

Ezek után nem marad más, mint a jól beharangozott utolsó sztárpáros. Bennük tényleg nem kell csalódni, hozzák amit kell, szóval a film helyett nézzétek meg őket újra:

Kommentek

Eddig 12 komment érkezett.

Az első részt valóban hajlamosak többre értékelni az emberek, mint azt megérdemelné. A trükkök jelentik az egyetlen igazi nívót abban a filmben, ugyanakkor minden egyéb annyira "underdeveloped", hogy elvártam volna a készítőktől (főleg az amúgy igen csak kedvelt Alexandra Ajától), hogy a film végén elnézést kérjenek azért, hogy csak ennyire futotta. :)

A folytatásnak sajna még az előzetese sem csigázott fel, pedig volt neki "red band" is.

Akkor is ott leszek holnap az első előadáson, legfeljebb megszívom.

Megszívnád, mi? :D

Csak úgy mondom, hogy TheHoff hátterében már a filmvégi "nagy" mészárlás látható. Remélem elég illusztráció.

3: meg é'
Amúgy meg félek is tőle meg nem is. Az első részt szerettem, de John Gulager neve az nagyon nem... A dög című dolgot speciel nagyon utáltam. Kevés horrort utálok úgy, mint azt, komolyan mondom, hogy még a Kétfejű cápát is klasszisokkal jobbnak ítélem meg.

Scary Movie halakkal és cicikkel, egyben az év feelgood filmje is eddig. A Feasteknél meg annál a Shark Night cimu kasztrációnál szerencsére mérfoldekkel jobb, viszont a befejezés tényleg csalódás és megint csak a stáblista/bakiparádé bevetésével lépik túl a 70 percet. 4/10, de ebben a mufajban ez boven jó.

4: Azt hittem, ez a kép a komáromi termálfürdőben készült, szeptember 14-én, hétfőn délelőtt.

5: Hű, ez a kókler rendezte a Feast című borzalmat, amelyben húscafatokkal feldíszített káposztafejek sprinteltek ide-oda idegbajos vágás és zene kíséretében, Jason Mewes asszisztálásával? Nos, tényleg minimalizáld az elvárásaidat.

A lényeges kérdés: Katrina Bowden mennyit és mennyi ruhában szerepel? :)

9: Annyira nagyon sokat nem szerepel (mondjuk egy 70 perces filmben nehéz is lenne), viszont minden ruhaneműt ledob magáról. Mondjuk ez utóbbit a főszereplő- és a néger csaj kivételével mindenki megteszi:)

Ez tényleg fosch volt. Még a Kétfejű cápa is jobb volt. Abban is voltak csöcsök.

Az első részt valóban többre értékelik, mert egy kicseszett jó paródia, fasza 3D-vel, ironikus beszólogatásokkal, bűnös élvezet a javából.

De a Prometheust is hajlamos volt kicsit többre értékelni az Aeon Flux mint azt valóban megérdemelte volna.

Van mondandód?

a szövegben sajna nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.


 
Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.