kritika: suszter, szabó, baka, kém [tinker tailor soldier spy] (2011) |
aeon_flux 2012. január 21. 9:28:14 |
London a 70-es években. Még javában zakatol (ha lehet ilyet mondani) a hidegháború, s mikor kiderül, hogy az MI6-be beépült egy szovjet ügynök, George Smiley-nak (Gary Oldman), az egykori kémnek vissza kell térnie nyugdíjából, hogy kiderítse, ki a tégla.
A vetítés után a következő rövidke csevej zajlott le Hinher és köztem:
AE: "Figyi, te olvastad a könyvet?"
HI: "Aha."
AE: "Akkor te tudtad követni az elmúlt két órát, ugye?"
HI: "Hát, igen."
Hát, igen. A forgalmazó még elnézést is kért a vetítés előtt, hogy nem készült el a szinkronos kópia, és felirattal kénytelenek vetíteni a filmet (néhány újságíró ezt hallva a levegőbe bokszolt örömében), és ez azért kár, mert a cselekmény rendkívül szövevényes, és nagyon kell rá koncentrálni.
Nos, eme cselekmény alapvetően nem lenne szövevényes, csupán Tomas Alfredson rendező és két forgatókönyvírója - tetszik, nem tetszik - önkényes módszerekkel úgy csavarja a film narratíváját, hogy a sztori bonyolultnak tűnjön. Példának okáért a MI6 vezetői köre, az úgynevezett Körönd tagjaira (igazán illusztris színészi gárda Colin Firthtől Ciarán Hindsen át Toby Jonesig) hol kereszt-, hol vezetéknevükkel hivatkoznak, és ha ez még nem lenne elég, idővel előkerülnek a kódnevek is. És köztük van a tégla.
A nézők sötétben tartása egyébként helyenként olyan mértéket ölt, hogy még az sem tiszta, hogy adott jelenet a jelenben játszódik-e avagy egy flashbacket látunk - ez viszont már John Le Carré számlájára írható, ugyanis ezt a húzást ő is bevetette könyvében, legalábbis Hinher szerint. De tudjátok, mit? A cím egy teszt: ha gond nélkül képes vagy megjegyezni egyaránt a magyar és az angol címet, akkor valószínűleg a beazonosítással sem lesz gondod.
A nagy meglepődés még így is elmaradhat, ám a TTSS azon "whodunit" jellegű filmek közé tartozik, melyekben a kérdésekre adott válaszoknál sokkal fontosabb a kérdések feltevésének stílusa. Ebben ugyanis baromi erős darabbal van dolgunk: az egy dolog, hogy az egykoron a brit hírszerzés alkalmazásában álló John le Carré hozott anyagból dolgozott, de zsibbasztóan csüggesztő képeivel, érzelmileg totálisan leszedált vagy éppenséggel görcsösen megjátszott karaktereivel Alfredsonnak is sikerült megidéznie egy olyan kort, amelyre manapság már egyfajta nosztalgiával gondolunk vissza, egy olyan kort, amelyben, ha úgy tetszik, még működött a gondolatrendőrség.
Miközben a brit kultúrát átjárta a minden konvenciót levedlő "swinging London" érzése, le Carré és Alfredson kémei inkább a hidegháború másik oldalát idézik: gyanakvók, magányosak, feszültek és iszonyatosan be vannak szarva. A filmnek mindenképpen az a legnagyobb erénye, hogy a néző is a nyakán érezheti azt a fojtogató béklyót, melyet a szereplők (a filmnek az az egyik legzseniálisabb jelenete, melyben az egyik szereplővel közlik, hogy mostantól figyelik, ő pedig hazamegy, és szó nélkül szakít homoszexuális élettársával), s ha Smiley csendes, de hatékony nyomozása nem is, de a filmből áradó gazdag atmoszféra biztosan magával ragad.
kövess minket facebookon és twitteren!
Kommentek
Eddig 13 komment érkezett.Szerintem olvasd el nyugodtan. Nagyszerűen megfogalmazta AE, ez olyan film, ahol "a kérdések feltevésének stílusa" a fontos (egyébként a könyvben is), szóval csak nyersz azzal, ha nem a sztori bogozására koncentrálsz görcsösen.
Sőt, inkább olvasd el, mielőtt megnéznéd, a film ugyanis nem hozta meg a kedvem ahhoz, hogy rávessem magam a könyvre, viszont azt mondják, fordított esetben a hatás hatványozott.
Általában jó, ha egy film szövevényes, okos és nem akar kedvezményeket tenni a nézőnek, de engem egy idő után idegesített, hogy esélyem sincs megérteni a dolgokat. Talán a Syriana volt még ilyen.
A színészek, a hangulat tényleg nagyon ott van, de szerintem erősebb, fókuszáltabb dramaturgiával akár mestermű is lehetett volna. Így nálam is 7/10
Olvastam a könyvet úgy egy éve, és a sztorija pont ilyen "kesze-kusza", ahogy a filmben is elmesélik. Az tény, hogy így két órában rettenetesen tömény.
Én mondjuk az impozáns szereplőgárdából kiemelném Mark Strongot, végre nem rosszarcot játszott, és milyen jól csinálta! Amit viszont kiemeltél a meleg élettársról, na ilyesmire nem emlékszem a könyvből. Ha tényleg nem volt benn, akkor az egy igen hatásvadász húzás volt a film készítőitől.
Igen, tényleg nagyon meglepő és hatásvadász húzás, hogy "felmelegítették" Peter Guillem karakterét... A könyv(ek)ben meg pont hogy folyton csajozik, messze neki van a legtöbb nőügye, ahogy emlékszem.
Értem, hogy mit emeltek ki a figurából és a miliőből ezzel a húzással, de így meg egy csomó minden elveszett ugyanebből, ami meg a könyvben és az eredeti karakterben benne volt...
Nemtom, megérte e, mindenesetre engem is szíven ütött kicsit.
6: de hisz a filmben is folyton a nőket nézi! Oké, nem folyton, de sok olyan snitt van, amikor látszik, hogy a női munkatársai seggét bámulja :D Én nem olvastam a könyvet, de a film így is nagyon bejött, főleg, hogy személyes kedvenceim (Gary Oldman, és legfőképp Benedict Cumberbatch) is szerepelnek benne, és ez az említett jelenet is kifejezetten ütős. Amikor végre kiderül a dolog, az valóban nem katartikus, de ez nem zavart. Van benne egy-két hihetetlen feszült jelenet, és az nagyon igaz, amit AE írt, hogy mennyire fojtogató az egész atmoszféra. Ez valóban hihetetlen jól átjön.
3: Ennyi, így fogok tenni.
5: SPOILER!!!
Mikor Jim Prideaux megjelent egy vidéki iskolában tanárként, én azt hittem, ez csak valami flashback lehet, lévén lelőtték a film elején... erre nem,
A meleg vonal meg épp hogy nem hatásvadász, ahnem nagyon is hatásos, ugyanis teljesen váratlanul jön, és csak ennyi az egész - nincs túlhajszolva, sem túljátszva, de ad egy jókora gyomrost.
A kritikával teljesen egyetértek, meg a pontszámmal is. Egy kicsit elszalasztott lehetőség volt a mesterműre, valóban. A színvilág-képi világ azért csillagos ötös.
10: így van, így van, teljesen egyetértek.
9: igen, ezzel nekem is gondom volt :DD De aztán persze leesett, és nem rontott a filmélményem. De elsőre én is flashbacknek hittem :D
Van mondandód?
a szövegben sajna nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk.
ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
Dilemma.
A tetovált lányt elolvastam, és akármerre járok, azt olvasom, hogy ezzel megöltem az élményt Fincher filmjével kapcsolatban.
Kockáztassam meg, hogy elvesztem a fonalat a filmben vagy megint úgy üljek be, hogy tudok előre mindent?
Nem mindegy, ez a 7 csillag nálam nagyon szeretne legalább 9 lenni...