top 2011: az év legjobb dalai #2 (alternative) |
aeon_flux 2012. január 2. 20:19:51 |
Alternatív... vagy valami olyasmi: a "nem elektronikus" hülye cím lett volna, ráadásul nem is találó, mert az alanti tízesben is akadnak szintetikus dolgok... A "nem tánczene" se lenne találó, hisz táncolni bármire lehet, csak nem biztos, hogy jó szemmel néznének rád közben. Egy szó mint száz, íme a másik toplista, melynek során csak egy szabályt tartott szem előtt - mielőtt teleraktam volna dEUS- és White Lies-nótákkal - egy előadótól, egy albumról csak egyet szabad...
10. The Weeknd - Wicked Games
Abel Tesfaye 2011-ben megjelent három(!) albumáról tulajdonképpen bármit ide lehetne sorolni, úgyhogy legyen mondjuk ez.
9. TV on the Radio - Second Song
Az új album nem vágta földhöz a zenei világot, de azért nyomokban fellelhető rajta a zenei eklektika, amelyért első körben megkapták a jól megérdemelt hozsannát.
8. Garbage - Who's Gonna Ride Your Wild Horses
Tudom, Butch vigék diszkográfiájában csupán lábjegyzet, de úgy tűnik, annyira ki vagyok éhezve az új kacatra (meg talán a hallgatható U2-ra is), hogy nem tudom nem imádni ezt a feldolgozást.
7. Björk ft. Skunk Anansie - Army of Me (Sucker Punch Remix)
A crossover mindig is a gyengém volt, és ha három különböző műfaj találkozik egyetlen eklektikus szimfónia formájában, az maga a mennyország - még akkor is, ha egy ezeréves dal finomhangolásáról van szó (isten áldja érte Marius de Vriest!).
6. Art vs. Science - Magic Fountain
Oké, tudom, hogy ez a dal 2010-ben jelent meg először, de az album idei, meg aztán egy éven át ehet rá ropni.
5. Kasabian - Switchblade Smile
Szerintem a fülükbe jutott, hogy nyekergős tingli-tanglinak tartom őket, és bosszúból csináltak egy majdnem nyekergős tingli-tanglit, ami... nos, iszonyú tökös.
4. How to Destroy Angels - Is Your Love Strong Enough
Az eredeti változatot Bryan Ferry és David Gilmour írta (a Legend című filmhez), ezt pedig Trent Reznor hangszerelte az oldalbordájának.
3. Artic Monkeys - Don't Sit Down Because I Moved the Chair
Nem a szigorú gitár, nem is a szürreális szöveg miatt, hanem azért, mert attól az egyszerű kis "jejejeee" süvöltés még most is hideg négykezest játszik a csigolyáimon.
2. dEUS - Dark Sets In
Az első körben "nem lett ciki az új album" minősítés hamarosan "durvajó az új album" felkiáltássá alakult át, ami nem kis részben eme műremeknek köszönhető. Ezek a belgák tudnak építeni.
1. White Lies - The Power and the Glory
A Joy Division él és virul, és himnuszokat gyárt. Akár egy egész albumra valót!
Kommentek
Eddig 6 komment érkezett.
Nálam egyértelműen ez a NR1, ahogy az albumuk is:
White Denim - Is and Is and Is
www.youtube.com/watch?v=Kd4_fy9DMR0
Nyilván ezért majd a keresztvizet is leszeditek rólam, de szerintem már az eredeti Joy Division is nagyon erősen túlértékelt volt.
*kikészíti a keresztvíz-leszedőt*
3. pedig máig hat, és bizonyos szempontból még csak nyaldosni sem tudják azt színvonalat az utódok.
5: Nem tudom, én nem érzem így, és bár a zenei világ általában hasraesik attól, ha egy énekes, akinek túl sok hangja és különösebben sok tehetsége sincsen 1-2 album után öngyilkos lesz, (I'm looking at you Kurt Cobain), azért a konkrétan 1 albumtól, meg a poszthumusz volta miatt sikeres 'Love will tear us apart' (ami konkrétan SZAR) című számtól én spec. nem estem hasra.
Kinek a pap, kinek a papné.
Van mondandód?
a szövegben sajna nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk.
ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
milyen kár, h az Arctic Monkeys csak egy tökös számot csempészett erre az albumra... a Pride and Glory elsőségével abszolút egyetértek, a szigetes klip ISTEN