2011. november |
Miközben a filmvilág tegnap egy emberként vált egy Tarr Béla film főszereplőjévé a New York-i Filmkritikusok döntéseire várva, az amerikai függetlenek kihirdették saját jelöltjeiket. Ez az a díj, ahol 20M alatt kell maradnod, amerikainak kell lenned és legfőképpen vágatlannak (vagyis a rendező által vágottnak). Ez rendben is volna, szabály még a függetleneknek is kell, de ezt a kib irdatlan kuszaságot már nem bírom követni.
Az élet fája nem jelölhető, mert drágább volt a kelleténél. Ez oké. Azt viszont, hogy a Shame miért maradt ki, számomra rejtély marad. Illetve azt mondják, hogy nem amerikai, na de a The Artist sem - amit viszont jelöltek. De ettől a zűrzavartól függetlenül is évről évre furább az összkép. Itt kéne díjazni azokat, akik vért izzadva tudják tető alá hozni a filmjeiket, és itt kéne megadni a nagy kiugrási lehetőséget. Ennek ellenére lassan tényleg beigazolódnak Sarah Silverman néhány évvel ezelőtti szavai, amiket a Spirit Awards házigazdájaként ejtett el: "Ez a hányattatott sorsú, szenvedő művészek show-ja. Mint például Ang Lee vagy George Clooney."
A tovább mögött lehet megtekinteni az idei meg nem értett jelölteket, némi kommentárral körítve...












