kritika: csillagközi invázió [starship troopers] (1997) |
aeon_flux 2011. július 5. 9:35:49 |
Néhány parszeknyire Földünktől gonosz botsáskák és gigantikus katicabogarak elhatározták, hogy kiirtanak bennünket. Hogy szándékuk komolyságát bizonyítsák, hatalmas meteorokkal bombázzák bolygónkat és a környező világokra küldött telepeseinkből bébipapit csinálnak. Mese nincs. Háború van. Uncle Sam hatásos propagandájának köszönhetően fiatalok ezrei vonulnak be katonának, hogy a Szövetségi Polgár vízum megszerzésének érdekében aprítsanak némi csáprágót.
Első pillantásra Paul Verhoeven húsdaráló-mozija nem több, mint egy nagy és buta effektusmozi bődületes dialógusokkal és az utcáról beterelt, agyszívó bogár által gondosan kezelt szépfiúk és szőkék főszereplésével. Eme vélemény talán még második pillantásra is kikezdhetetlen lehet, ám ha egy icipicit bekukkantasz a felszín alá, akkor nem csupán Denise Richards dús kebleivel szemezhetsz, hanem láthatod, hogy a holland direktor körmönfont politikai szatírát oltott öldöklős mozijába. Míg ugyanebben az időben Michael Moore a jobbos Amerika képébe vágta a vágni valót, addig ez a ravasz külföldi hátulról támadott. Szórakozz csak! Szörnyülködj csak! Magadat minősíted!
Filmkoncepciójával még a Sony fejeseit is sikerült megtévesztenie, akik az Independence Day utódfilmjét látták a Starship Troopersben, és boldogan beleöltek 100 millió dollárt. Mivel a főszerepekben relatíve nóném színészek tündököltek, a rendelkezésre álló pénz nagy részét a trükkökre lehetett fordítani. Látványvilágát tekintve a Starship Troopers a maga korában ott toporgott a tökéletesség előszobájában, hisz a mindig megbízható Industrial Light & Magic ismét kitűnő munkát végzett mind az űrcsótányok, mind a csillaghajók megalkotásakor.
Az űrhajókon játszódó jeleneteknek egy pöttyet Star Trek szaga van: a most-jött-le-a-gyártósorról fröccsöntött díszletek között eldarált, vicces mi-a-fenéről-beszélnek-ezek űrzsargon sajátos hangulatot kölcsönöz a produkciónak. Ráadásul a történések külső karcolata is félelmetesen együgyűnek hat: talán még Ed Wood is kétszer meggondolta volna, hogy filmjében olyan cselekménybeli fordulatot alkalmazzon, melyben a hősök elindulnak a Klendathu bolygóra, hogy lenyomják az nagy agyszívó bogarat. Jobban bele gondolba Ed Woodnak ez biztosan bejött volna.
És ez még nem minden. A Starship Troopers banalitása nem merül ki idétlen hadmozdulatokban. A vérgőzös kezdő képsorok még hagyján, de az azt követő jelenetek egyenesen megdöbbentőek: a néző egyhamar azon kapja magát, hogy a Melrose Place 24. századba ültetett verzióját nézi. Jól táplált fiatalok teszik azt, amit az anyagilag és erkölcsileg eleresztett tinédzserek általában tenni szoktak; buliznak, torzsalkodnak, pitiáner szerelmi perpatvarba keverednek és mindent megesznek, amit a propagandától harsogó média eléjük tesz. A világ pedig a szövetségi polgárság előnyeit harsogja: legyél te is felsőbbrendű ember! Szolgálj le két évet Szövetségi Hadseregben és máris tiéd a világ! A büszkeségtől duzzadó naiv fiatalok bedőlnek a toborzó rizsának és felöltik a mundért. Bizarr kiképzőtáborba kerülnek, ahol fasisztoid jelszavakat harsogó, könyörtelen kiképzőtisztek verik ki a szuszt a kadétokból. Úgy tűnik, a jólléti kapitalizmusba beleszületett puhányok egy náci társadalomba szeretnének beilleszkedni. Ó, az irónia!
Rémálomba illő túlzásai miatt már a kiképzés is megdöbbentő, ám az igazi hentelés akkor kezdődik, mikor a frissen végzett kadétok háborúba indulnak az ízeltlábúak ellen. Az összecsapások nagy kanállal merítenek az emberi élet kioltásának kiapadhatatlan tárházából, méghozzá a legdurvább módszerek közül. Van itt kérem fejletépés, élve égetés, szétpasszírozás: csupa olyan dolog, amit az ember a bogarakkal szokott művelni, hogy kielégítse önnön szadista hajlamait, ugye. Az aprítás már-már komikusan szélsőséges, a Starship Troopers e képsorokkal anno ki is vívta magának a legbrutálisabb mainstream film kitüntető (?) titulusát.
A csörték közötti szusszanásnyi szünetekben marad idő röhejes buzdító szónoklatokra és a film első felét idéző banális dialógusok felidézésére is. A produkció amúgy görcsösen ragaszkodik a háborús filmek kliséihez: az önfeláldozó hősöket, az emberfeletti egyéni akciókat, a reménytelen helyzetből való megmenekülést, stb. mind kipipálhatod, így ha a 12 éves öcsédet is leülteted a film elé (anyu és apu tudta nélkül), akkor ő sem fog unatkozni.
A felszín alatt azonban Verhoeven tovább pumpálja a hol mulatságos, hol savanyú kritikát. A rendező védjegyévé vált, menetrendszerűen beszúrt híradórészletek sarkítottan karikírozzák napjaink média-hisztériáját: az élő adásban közvetített kivégzés vagy a kisgyerekek kezébe adott automata fegyverek ma még elképzelhetetlenek, de a közeljövőben tán ez lesz a standard. Az egyre jobban széthúzó gazdaság-politikai helyzet, a szemérmetlenül hazudozó vezetők ténykedése tán odáig fajulhat, hogy az ember ilyen szélsőséges magatartásig, vagy egyszerűen az önmegsemmisítésig hajszolja magát.
Mindezzel együtt kár, hogy a vége felé a film meglehetősen ellaposodik, a monoton öldöklésre immunis lesz a néző, és a banális sztori ide vagy oda, a befejezés lehetett volna ütősebb.
A Starship Troopers 14 évvel ezelőtt került bemutatásra. A kritika természetesen szétszedte, az Őrült Hollandus rendezését náci propagandának titulálták, és még az eszetlen(nek tűnő) daraboláson sem láttak át. Sajnos a közönségsiker is elmaradt, de idővel egyre többen és többen értették meg, mit is akar mondani ez a film. Aktualitása a XXI. században vált igazán kétségbeejtővé: Szeptember 11-ét és az iraki konfliktus kétes értékű lezárását követően a világsajtó és a nemzetközi közvélemény pattanásig feszült. Most pedig a gazdaság kényszerült térdre, a szentnek hitt régiós szövetségek pedig széthullani látszanak. Talán jobb lenne, ha a világ behúzná a kéziféket, mielőtt olyan mészárszéké változik, mint ez a film. Az valószínűleg nem lenne ilyen szórakoztató, vagy szeretnétek többet tudni?
Kommentek
Eddig 48 komment érkezett.
Akkora alap ez a film, amekkora alapokat csak Verhoeven filmográfiájában találunk. :)
1: Nem is értem: a többi ifjú főszereplőből azóta hollywoodi állócsillag lett. Belőle hogyhogy nem?
OFF: Csak nekem nem jön be mindig a kommentablak?
Egyik kedvencem. Trükkök ma is rendben vannak, őrült vasmacsóskodás mindig megnevettet. Alig várom, hogy a fiammal is megnézhessem. Persze még csak öt éves, szóval várunk... :-)
"Néhány parszeknyire Földünktől gonosz botsáskák és gigantikus katicabogarak elhatározták, hogy kiirtanak bennünket. Hogy szándékuk komolyságát bizonyítsák, hatalmas meteorokkal bombázzák bolygónkat..."
Lassabban hé, ne dőlj be a propagandának! Láttad bizonyítékát, hogy tényleg a bogarak küldik (valahogy) a köveket, ahogy azt a média állítja?
... hihetetlenül agykattogtatós film ez, ha a felszín alá nézünk.
5: Hmmm. Lehet, hogy a vezetők így akarják kényszeríteni az emberiséget egy energiaforrásokban gazdag bolygó leigázására? Lehet, hogy a stratégiailag fontos városok helyett ezért áldozták be Rio de Janierót? Lehet, hogy a Föld túlnépesedett, és így kétszeresen is segítenek a trimmelésen? Hmmm.
@5: Igen, azon szerintem is sokan elsiklanak, hogy a Földet óriási lézerpityuk védik minden arra kószáló porszemtől (valahol a film elején mintha be is mutatnák, hogy a védelmi rendszer hogy működik) és csak pont azt a kavicsot nem látták volna, ami egész Buenos Airest szemétteleppé degradálta?
A kritikáért pedig köszi! Várható még Verhoven-filmről csócsálgatni való?:)
Nálam is 8/10 a film. Amikor először volt hozzá szerencsém, a speciális effektusok láttán leesett az állam. Még mai szemmel nézve is megállják a helyüket. Nagyon sajnálom, hogy annak idején nem vált kritikai/anyagi sikerré, szerencsére manapság már nem csupán egy agyatlan látványmoziként tekintenek rá. Jake Busey pedig hatalmas arc!
3: A kommentablak nálam is bújócskázik időnként.
Ja, és még-még-még régi filmekről kritikát, mert az jó!
Buenos Aires lett volna a célpont? A fene ezekbe a tök egyforma dél-amerikai városokba... (Most persze milliók hördülnek fel felháborodásukban. :)
Imádom a filmet, egy megunhatatlan klasszikus.
Igazából egy "Nyugaton a helyzet változatlan" remake.
DVD-n megvan a trilógia, a másodikat még nem mertem megnézni, a harmadik lehetett volna jó is, de nem lett az. Hála a rémgyenge karaktereknek (Rico alig szerepel, ezért kár volt visszahozni), a vallás(!) tematizálása és a nagy robotos finálé, amely a film végén amilyen hirtelen megjelent, olyan hirtelen véget is ért.
ha jól tudom, az eredeti regényben az emberek mechákban ülve hadakoznak a bogarak ellen, de azt már nem bírta volna el a költségvetés. :(
Óriási film, apámmal láttam a moziban , az első sorban, nagyon közel egy hangszóróhoz, most is tisztán emlékszem hogy a bogarak szinte rám ugráltak, az volt az élmény nem a mai fos gagyi 3D, a mellettem ülő nő magzatpózban ülte végig a filmet, az arcát eltakarva hogy ne lásson semmit, és közben 10 percenként azt mondta a mellette ülő pasinak hogy "menjünk már ki én ezt nem akarom tovább nézni", persze nekem eszméletlenül tetszett a film. :D DVDn is egyből megjelenéskor vétel volt. A könyv is megvan valahol, nagyon-nagyon el van találva, egyszerűen minden annyira a helyén van. Érdekes módon ismeretségi körömben én vagyok a film egyetlen rajongója. :)
Az effekteket valójában a Sony Pictures Imageworks és a Tippett Studio csinálta - utóbbi névadója,
Phil Tippett mondjuk nagy ILM veterán még a Star Wars-os időkből, és bár először nagyon beijedt, amikor az ILM a Jurassic Parknál elavultatta a stop-motion szakmát, de utána jó ütemben tudott váltani a CG-re. Filmet rendezni mondjuk annyira már nem tudott amennyire láttam ;)
Egyébként az eredeti regényt nagyon erősen ajánlott elolvasni hozzá, mert egyrészről önmagában is figyelemre méltó, másrészről viszont Verhoeven nemcsak a kortárs dolgokat fordítja ki, hanem Heinlein felvetéseit is. Az, hogy egy társadalomban csak annak legyen teljeskörű polgári státusza - így szavazati joga - aki több éves katonai szolgálattal bizonyítja elkötelezettségét, azért elég jó kis vitákat kavart már akkoriban is.
Szóval érdemes beszerezni valahogy, nagy klasszikus és a filmhez is hozzá tud tenni.
Örülök ennek a kritikának. :) A film a mai napig az egyik kedvenc látványfilmem, nem tudom megunni.
Emlékszem, mi folyton arról beszélgettünk gimiben, hogy miért a csúnya és sótlan csajjal van együtt Rico, mikor ott a szép csaj, aki odavan érte. :) Valószínűleg bennünk volt a hiba, mert az utókor szerint Denise egy istennő...
De azért 1 negatív momentumunk is volt: a lángszóróbogár hátára légy-a-légypapíron hatású Rico a mai napig mosolygásra késztet. :)
kedvet kaptam megnézni :)
De aki itt a film látványvilágáról meg a vászonról szinte leugró bogarakról lelkendezik az ugye elolvasta és megértette a cikket? Csak mert ha igen akkor ezeknek a kollégáknak ideje újranézni a filmet ;)
Ez az első kritikád, aminek minden egyes szavával egyetértek. És az a durva, hogy néhány dolgot én is pont ugyanígy éltem meg. Pl. első két nézésre gyűlöltem a filmet, a harmadikra imádtam. Másfelől én annak idején nem a Melros Place-hez, hanem a Beverly Hills 90210-hez hasonlítottam a film első részét (elvégre gimisek voltak, ha jól emlékszem).
Lehet egy ellenvéleményem? Gondolom igen, na szóval:) Szerintem ez a film istentelen xar, már ha rágondolok attól hányinger kerülget. A kritika utolsó mondataival viszont egyetértek.
10/4
Hmm, megnéznék Verhoeventől egy "Angyali üdvözlet" feldolgozást is (asszem ez volt magyarul a "Stranger in a strange land" címe)
Pontosabban inkább a reakciókat rá ;) az a könyv nekem kicsit már sok volt igazából...
Azthiszem ujra is nezem ezt az "istelen xar" filmet immaron szazadjara:)
12 evesen moziban lattam eloszor. osztalytarsakkal mentunk es egyikunket nem engedtek be a jegyszedok, mivel nem gyerekeknek valo:(
akkor a propagandas resz meg nem jott le, de idovel mashogy neztem a fimre es csak egyre jobban tetszett (teljesen mas miatt mint elsore)
verhoeven nagy mester es ez az egyik remeke, de meg mindig a robocop amitol a mai napig osszeszorul a gyomrom mikor nezem.
21: Valóban, ennél a filmnél csak a Robocop jobb.
Én anno egy pénzügy-szigorlatot buktam el ezért a filmért. :)
az egyik film, amit 3x láttam anno moziban :)
Szerintem nem csak a Robotzsaru, hanem a Török gyümölcs is jobb ennél. De mindegyik csak egy hajszállal:) Egyébként meg jó írás. Az ilyen ínséges időkben előszedhetnél még pár régebbi jóságot.
22. Majd szólj, ha kikapcsoltad a gondolatolvasó üzemmódot!
Szerintem a Total Recall-ról sem szabad megfeledkezni, ha már Verhoeven. Na meg annak kapcsán akkor bejön a képbe Dick is.
Aztán szépen ki is megy, mert mint a legtöbb Dick-adaptációnak, ennek a filmnek se sok köze van az eredetihez.
Ez sajnos így van, és néhány filmet leszámítva, a többi B kategóriás, vagy akár annál is rosszabbra sikerült. Bár ha belegondolunk, elvileg a Szárnyas fejvadász is B-nek indult, aztán mivé nőtte ki magát.:)
28: Ebben szintén igazat adok. Érdekes módon talán a Screamers a legpontosabb adaptáció, meg állítólag az A Scanner Darkly, habár azt nem olvastam.
29: Bár a Screamers mint film, ugye abszolut B kategória. a Scanner Darklyt én sem olvastam, viszont amiből jó kis pszichedelikus sci-fi lehetne az talán a "Várjuk a tavalyi évet" című regénye. Az "Ember a fellegvárban"-t, amit meg az egyik legnagyobb vagy legjobb művének tartanak, valahogy nem tudom hova tenni...
Látom még mindig szokás egyenlőségjelet tenni a b film és a rossz film közé:(
Soha egyetlen Dick adaptáció sem indult b filmként, és egy sem lett az. Rossz film annál több.
Szerintem a B-film manapság már inkább minőségi jelző, mint nem is tudom, financiális.
Az Empire-nek volt anno egy jó kis toplistája:
32: Oké, de ezek tényleg b filmek. És szerintem inkább idehaza vált minőségi jelző, odakint elég ritkán futok bele ilyesmibe. És nekem elhiheted, elég sokat járok ilyen helyekre:Đ
Én az Unknownra és a The Eagle-re is csípőből rámondtam, hogy "b-filmes", mert mindkét film azok esztétikáját, cselekményét, narratíváját, stb. idézték meg. Nem mintha ez baj lenne: van olyan szuperprodukció, melynek kifejezetten jót tesz ez a megközelítés. :)
32: Egyetértek.
Azt én is rá szoktam mondani, hogy b-filmes (például Verhoeven esztétikája nagyon közel áll hozzá), de nem b film:) Na jól van, nem kukacoskodok, itthon nincs ennek nagy hagyománya. Jó lenne megismertetni egy szélesebb réteggel (azért nem olyan szélessel:)). Akkor talán belátnák, hogy ezek nem feltétlenül rossz filmek.
Egyébként érdekes volt látni anno, hogy a grindhouse filmek kapcsán a haza filmrajongók a hangalámondásos akciófilmekkel azonosították a "műfajt", és valami olyasmit vártak. Kéne egy ismeretterjesztés:)
36: Rajtad a világ szeme. :)
36: A Planet terror az egyik nagy kedvencem.:) Mondjuk a Death Proofnak is megvan a maga Tarantino-i zamata ugye, de az nekem kevésbé jön be.
Nagyon jó film, kedvet is kaptam az újranézéséhez! Verhoeven-hez hasonlóan csak nagyon kevés rendező ért a sajátos atmoszférával, hangulattal rendelkező filmek készítéséhez..zseniális a pali, remélem még látunk tőle 1-2 remekművet!
Nem fura, hogy a film fiataljainak szülei Buenos Aires-ben élnek? Nem New York-ban vagy Los Angeles-ben például. Lehet, hogy erőltetett az elgondolásom, de nem lehetséges, hogy az USA a 24. századra elfoglalta Dél-Amerikát? Nekem fura volt az a természetesség, hogy ott "igazi" amerikaiak élnek :)
Szerintem Dick egy elképesztő ötletgyáros volt, nemtom megítélni hogy mennyire számított eredetinek a saját korában, de tucatjával szórta a jobbnál jobb felvetéseket. Kevés olyan SF írót ismerek aki ennyire termékeny lett volna ebből a szempontból.
A baja viszont az, hogy se olyan igazán emlékezetes és szerethető karaktereket nem tudott teremteni, se a cselekményt nem tudta értelmesen végigvinni. Nem azt mondom hogy rossz munkát végzet ezeken a területeken, de nem is ezekért szeretjük a munkásságát.
Viszont ez a megközelítés a moziban nem fog működni. Nincs igazán kivel azonosulnia az átlag nézőnek (főleg ha nem paranoid, introvertált és hasonló beállítottságú) és nincs igazán izgalom meg kaland benne, se ütős csúcspont és befejezés.
Az igazán jónak tekintett Dick adaptációk sztem annyiban különböznek a közepestől és a rossztól, hogy ott jól sikerült mélységet adni a karaktereknek és a cselekmény se lett túlságosan sablonos. De még a jó filmek is alaposan átalakítottak mindent, csak közben megőrizték az eredeti témákat és gondolatokat is a regényekből.
Illetve a Minority Report az, amit sokan szeretnek még, de számomra nagy fájdalom az, hogy totál más a végkicsengése mint a novellának (ahol SPOILER a főhős bizony elköveti azt a bizonyos gyilkosságot - de azért, mert a menekülése közben tapasztaltak során felismeri annak szükségességét)
@ atom: Dick-et szeressük, de ez most hogy jön ide ???
Én nagyon szerettem már elsőre is, de másodikra már másért szerettem :) A "nagy rovarzseni" azóta is visszatérő jelző az egyik baráti társaságomban :)
Verhoeven - Total Recall - Dick?
41. Ezzel csak annyit mondasz, hogy tipikus hollywoodi blockbuster akciófilmet nem lehet Dick műveiből csinálni. Dehát ő gyűlölte is a mainstream médiagépezetet. Attól még lehet belőle eredeti és jó filmeket csinálni. Nem muszáj mindegyiknek úgy végződnie, hogy a főhős megmenti a világot és összejön a csajjal.
31. Az Impostor c. 2002-es film nem nevezhető B-filmnek? 40 millióból készült (ami talán kicsit sok), de inkább a tévéből ismert figurákkal, nem túl látványos trükkökkel.
A Blade Runner talán tipikus hollywood-i blockbuster? Pedig ez az egyik legjobb példa arra, amit írtam, amikor mélységet adtak a könyv karaktereinek és egy komolyabb cselekménnyel is megtámogatták, aminek van eleje, közepe és vége...
Ismét egy éleslátó, pontos kritika, köszönjük AE. Nekem az egyik kedvenc filmem, nálad mindig is "csak" nyolcas volt, vagy csak megkopott? :)
Verhoevennek a sci-fiknél kellett volna maradnia, mert az elemi ösztön elég halvány , de a Robotzsaru, és a Total Recall is félelmetesen eredeti, látványos, hangulatos filmek, amikhez hasonló ma már nem készül.
46. Igen, szerintem az határozottan tipikusan hollywoodi jellegű film volt. Az más kérdés, hogy nem lett olyan nagy kasszasiker, mint szerették volna. (Ugye, nem akarod azt mondani, hogy Ridley Scott független filmes?) Mondhatni, hollywoodiasította az Álmodnak-e…-t. Az eredeti regény semmivel sem volt sekélyesebb vagy lezáratlanabb, mint a film. Ha megnézed, a legnagyobb különbség a film és a regény között az volt, hogy a filmben az androidok brutálisan látványos halált haltak, miközben a regényben egyetlen fél másodperc alatt elkapta az összes androidot. Ettől még ugyanolyan izgalmas volt, mert a szerző fenntartotta a feszültséget, és írásban nem látványosabb az, ha egy android a haláltusájában még vergődik, mintha leírnák a karakterek kétségeit, gondolatait. Egyébként a film éppenhogy elvett a karakterek mélységéből: gyakorlatilag semmit nem tudtunk meg a nyomorék szerelőről, akinek külön történetszála volt a regényben, a rendezői változatban ráadásul elvették a narrációt, úgyhogy az ő gondolatait se ismerjük meg. Sőt, őszintén szólva az egész regényben a legizgalmasabb történetszálak azok voltak, amik kimaradtak a filmből: az irtó vicces macskás jelenet, illetve a különös kibervallás leleplezése. Ez utóbbi (a nagy humbug leleplezése) tipikusan dickes fordulat, több művében is szerepel, úgyhogy szerintem kár volt kihagyni.
Félre ne érts: szerintem nagyon jó film lett! Egy nagyon jó hollywoodi film. És ha jól tudom amit látott a filmből, az tetszett Dicknek, de azért voltak rémálmai arról, hogy egy gagyi akciófilm lesz, amitől annyira feldühödik, hogy ott, helyben, a forgatáson megfojtja Harrison Fordot.
Van mondandód?
a szövegben sajna nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk.
ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
Casper Van Diennek remek ugródeszka volt a film...a video/tévéfilmek világába. Vajon ha üzletileg nem fuccsol be a Csillagközi invázió, jobb sorsa lenne ma?