kritikák

hálózat

hazai bemutatók







  • értékelés 2008
  • archívum 2008
  • beszélt

    kaamir:
    6: Én dühös voltam, felháborodott, kavargott a gyomrom, és szívesen...... tovább...
    aeon_flux:
    Kapcsolódó hír: A Shame – A szégyentelen mozibemutatója kapcsán két...... tovább...
    aeon_flux:
    5: A mesterművek belőlem érzelmeket szoktak kiváltani, ezt fásultan néztem...... tovább...
    aeon_flux:
    3: Ha már felutazol, akkor nézhetnél Shame-et is, megéri. :)... tovább...
    aeon_flux:
    3: Bízom benne, hogy csal az előérzetem, de nem érzem...... tovább...
    kekec:
    1: Az érdektelenség alatt újságírói érdektelenséget, vagy nézői érdektelenséget értesz?...... tovább...
    kaamir:
    4: Szeretni tényleg nem lehet, mert annyira sokkolóan hiteles, és...... tovább...
    aeon_flux:
    És a bálnás cucc feliratos? Kaszaaaa! ... tovább...

    csillagok, csillagok

  • « short movie: mortal kombat - legacy, pt. 1 (2011)   kritika: titanic filmfesztivál 2011 - 3. nap »

    2011. április 12., kedd

    » kritika: hopp [hop] (2011)
    18:01 | mozi | TheHungarian | 2 komment | főoldalra velem!

    "Ha a nyulak nyála nyúlik,
    nyúlós nyálú nyulak
    nyeldeklik nyamnyogva
    nyulamlós nyálukat. "

    Laár András, a L'art pour l'art Társulat oszlopos tagjának Nyúlnyálvers című költeményéből való a fenti versszak, s ennél keresve sem találhatnánk jobb esszenciát a Hopphoz.

    Egyrészt, ha már ez a röpke nyelvi ízlelgetés is megfeküdte a gyomrodat, a Hopp fix, hogy nem a te filmed, hiszen az összes nyulas és füles szóvicc és szójáték terítékre kerül (a kisnyúlból előbb fülnőtt lesz, majd öreg korában nyúldíjas). Másrészt pedig...de itt előbb le kell szögeznem valamit. Én amondó vagyok, hogy nincs elcsépelt tanulság, pláne egy gyerekfilm esetében, hiszen éppenséggel jelen produkció is lehet jó pár apróság első moziélménye szerte a világon, így ahogy a régi viccek, a sokszor hallott üzenetek is újak lehetnek az újszülötteknek. Az viszont már nem mindegy, hogyan is jut el az a bizonyos életigazság vagy annak vélt maszlag az ifjú nézőkhöz. És itt kanyarodunk vissza a "másrészt"-hez. A Hopp ugyanis a jól ismert "bárki (vagy bármi) lehetsz, aki (vagy ami) akarsz" vonulatot nagyon fárasztó szintre emeli a végkifejlettel, s az addig többé-kevésbé jópofán botladozó emberi főhőst jól pofáraejti.

    Szegény James Marsden.

    A színész az eheti RTV Részletes címlapján azzal a szlogennel domborít, hogy "Az örök feltörekvő". Nagy kár, hogy törekvései jelen esetben hiábavalóak, ahogy az apját alakító Gary Cole-t sem becsüli eléggé a forgatókönyv; olyan érzése támad az embernek, mintha az apa-fiú szál konfliktusának feloldásáról megfeledkeztek volna az alkotók, s hirtelenjében biggyesztették oda az utolsó jelenetbe kettejük közös momentumát, ami egy teljesen hiteltelen fordulatot kényszerít rá Cole karakterére. A többi szereplőre szót vesztegetni sem érdemes, de egy etnikai korrektséget jelző műszer biztos kiakadna: a szokványos amerikai család kiegészül egy ázsiai taggal (jelentősége a dolognak nincs), s persze ma már elmaradhatatlan egy nagy nézettségre törő hollywoodi filmben pár latin-amerikai figura, jöjjenek bármilyen formában is.

    Mindegy, itt van az igazi sztár, Husi, a nyuszi, akit biztosan mindenki aranyosnak talál majd. Hiszen kinek ne tetszene egy olyan állatka, aki apját és összes társát a legrosszabbkor cserbenhagyva, szó nélkül lelép kötelezettségei teljesítése elől, hogy a saját álmát hajszolja, majd szó szerint feldúlja egy ártatlan fickó életét, s még a húgára is szemet vet? Na ugye. És még csak ezután jön a korábban már pedzegetett finálé, ami garantáltan easter egg azoknak, akik úgy hiszik, a húsvéti nyuszi csak hosszú fülű, bolyhos egyén lehet.

    De azért senki ne kösse fel a nyúlcipőt, ha gyermekei a Hoppért ráncigálják a nadrágja szárát: a célközönség úgysem foglalkozik az olyan, háttérben megbúvó fondorlatokkal, hogy a filmmel a húsvét újabb lépést tegyen karácsonyi fokozatúvá kommercializálódásában (a húsvéti nyuszi természetesen repülő szánnal jár, amit csirkék húznak), s azért a fülnőttekre is gondoltak az alkotók, mikor egy nyuszik által gyakran látogatott Los Angeles-i luxusvillát és egy Chuck Norriséval vetekedő jelentőségű fazont dobtak be szórakoztatásukra. Aki még ezek ellenére is nyúlszívű jegyet váltani a filmre, az nézze meg újra a Roger nyúl a pácbant. Jessica Rabbit úgyis dögösebb, mint Kaley Cuoco.

    Címkék: 3csillagos, animation, children movie, james marsden, kritika, uip duna film

    Eddig 2 komment érkezett ()

    1. aeon_flux:
      2011. 04. 12. 18:23

      Szegény James Marsden. Simán lenyúl olyan filmeket, mint az Enchanted, a Hairspray és a Sex Drive (aki még nem látta: megnézni!), de Kaliforniában is biztosan magas a gázszámla.

    2. Magoo:
      2011. 04. 14. 0:16

      Miazhogy! El sem hinned milyen magas a gazszamla...a Health Insurance-rol nem is beszelve. :)
      Amugy orulten nyomtak a film promojat errefele...es ha jol tudom szepen termel. Raadasul nem is szapuljak szarra a kritikak. Meg nem lattam, de lehet benezem majd en is.

    van mondandód?

    a szövegben sajna nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. (s ezt nem én találtam ki.) Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.