kritikák

hálózat

hazai bemutatók







  • értékelés 2008
  • archívum 2008
  • beszélt

    kekec:
    5: Nem fel, hanem leutazok. De a Shame amúgy sem...... tovább...
    Lord Picard:
    Legjobb film: A némafilmes Legjobb rendező: Michel Hazanavicius Legjobb férfi...... tovább...
    kaamir:
    6: Én dühös voltam, felháborodott, kavargott a gyomrom, és szívesen...... tovább...
    aeon_flux:
    Kapcsolódó hír: A Shame – A szégyentelen mozibemutatója kapcsán két...... tovább...
    aeon_flux:
    5: A mesterművek belőlem érzelmeket szoktak kiváltani, ezt fásultan néztem...... tovább...
    aeon_flux:
    3: Ha már felutazol, akkor nézhetnél Shame-et is, megéri. :)... tovább...
    aeon_flux:
    3: Bízom benne, hogy csal az előérzetem, de nem érzem...... tovább...
    kekec:
    1: Az érdektelenség alatt újságírói érdektelenséget, vagy nézői érdektelenséget értesz?...... tovább...

    csillagok, csillagok

  • « trailer: másnaposok 2. [the hangover: part 2] (2011)   díjszezon 2011: anatomy awards nyertesek »

    2011. február 25., péntek

    » kritika: the fighter - a harcos [the fighter] (2010)
    10:09 | mozi | aeon_flux | 19 komment | főoldalra velem!

    Igaz történet: a 80-as években a Boston környéki Lowellben felnőtt Micky Ward, az Ír a semmiből kitörve látványos bokszkarriert futott be, miközben a legnehezebb csörtéket otthon vívta drogfüggő bátyjával és túlbuzgó anyjával.

    Bár a csinnadratta elmaradt, hisz a publikum szemében tulajdonképpen nem is ment sehová, de számomra 2010 Mark Wahlberg nagy visszatérésének éve. A The Departed arrogáns rendőrtisztjének meghökkentő Oscar-jelölését és több szerencsétlen filmszerepet (a Shootert, Max Payne és - vessünk keresztet - The Happening) követően 2010-ben görbe tükör elé állt a The Other Guysban, Scorsese-vel és az HBO-val közösen elindított egy nagy kritikai visszhangot kapott kapott gengszterszériát (Broadwalk Empire) és minden gógyiját, szívét-lelkét beleadta a The Fighterbe, amely jelenleg 7 Oscar-nominációval, pozitív kritikai visszhanggal és emberes box office-teljesítménnyel bír. És még csak nem is érdemtelenül.

    Épp ezért sajnálatos, hogy ha évek múlva megidézzük ezt a filmet, akkor valószínűleg Wahlberg neve lesz az utolsó, amely felötlik. Előbb ugrik be a filmnek helyszínt szolgálató 80-as 90-es évekből megidézett massachusettsi white trash miliő, ami csak úgy bűzlik a hajlakktól és a szájszagtól, kontrasztosan él majd bennünk a szexi bárpultosként vagizó Amy Adams Oscar-jelölést érdemlő feneke, és természetesen egész estés ódákat zengünk majd Melissa Leóról, aki hidrogénezett hurrikánként - azaz vakon pusztítva - terelgeti kisebbik fiát (Wahlberg) egy olyan bokszolói (anti)karrier irányába, amelybe nagyobbik fiának (Christian Bale) durván beletörött a foga. És ez lesz az a film, amelyért Christian Bale végre hazaviszi jól megérdemelt Oscar-díját. Az egykori bokszolóból lett crack-függő tréner(szerűség) bőrében az újabb testi-lelki átváltozást hozó Bale figurája csak annyira harsány, amely a szórakoztatón túl, de az idegőrlőn még innen van - eleinte nehéz elviselni, később viszont képtelenség nem szeretni.

    Pedig ez Wahlberg filmje: ő találta a sztorit, ő gereblézte össze a pénzt a filmre, ő beszélte rá régi rendezőpartnerét, David O. Russellt a rendezésre és a főszereplő-négyesből ő az egyetlen, kinek teljesítményét nem jelölték Oscarra - még szerencse, hogy produceri nominációval azért büszkélkedhet.

    Míg alapjában véve az eredeti helyszíneken (és helyenként valódi "bennszülöttek" szerepeltetésével) forgatott mozi a sportfilmek kliséit járja végig (a nincstelen hős erényeinek hála az ismeretlenségből a világhír közelébe küzdi magát), addig a film központi dilemmája a család és a karrier, jelen szituációban a szív és az ész közötti őrlődés lehet, amely szerencsére hiteles keretek között oldódik meg - problémát már csak az okozhat, hogy eme revelációt követően még bokszolgatnak egy sort a nagy és hollywoodi dicsfény kedvéért. No de az átlagnézőt is ki kell szolgálni valamivel, miután a hiteles családi drámára és észbontóan jó karakterekre kiéhezett rétegnéző is jóllakott.

    kövess minket facebookon!

    Címkék: 7csillagos, amy adams, christian bale, david o russell, kritika, mark wahlberg, melissa leo, sport

    Eddig 19 komment érkezett ()

    1. Gameface:
      2011. 02. 25. 10:49

      kevés a 7 pont. russell ezt nagyon odatette. ahhoz képest, hogy egy seggfej :-)

      a 127 óráról is írhatnál. de ne 7 pontot adj rá!

    2. TheHungarian:
      2011. 02. 25. 10:50

      Egy csillagot elvitt a kiscica? :) A végső meccset meg szerintem nagyon is jól prezentálják: nem hosszú, nem hivalkodó - épp mint egy igazi, de ez persze nem csoda, hisz igaziról mintázták.

      Amúgy meg nálam a film majdnem maximális, mert előtte a Féktelen haragot néztem, ami után még az említett Az esemény is jól átgondolt, összeszedett, komoly üzenetet hordozó filmnek hat.

    3. aeon_flux:
      2011. 02. 25. 10:54

      A 127-ről már írt SamLowry. Keresd ki az archívumból!

      Egyébként az is 7 pontos: egy jól megcsinált láttuk-már-korábban film.

    4. aeon_flux:
      2011. 02. 25. 10:55

      2: A kiscica álmomban gyűjtögeti a csillagokat. :) Ezért nem baj, ha az ember alszik egyet(-kettőt) a filmélményre.

    5. TheHungarian:
      2011. 02. 25. 11:00

      4: Így igaz - pár nappal a megtekintés után A közösségi háló, A király beszéde, A félszemű és a Fekete hattyú is jobbnak tűnt, mint elsőre megfogalmaztam magamban. ;)

    6. kirijima:
      2011. 02. 25. 11:03

      Ez a 7 pont nagyon standard, már én is megfigyeltem, ami über zseniális, mint a Black Swan, az 8 pont, annál följebb már nem igen van :).

    7. aeon_flux:
      2011. 02. 25. 11:08

      5: Az Exit Through The Gift Shop is csak másnapra ment fel 10 csillagra. :)

    8. Gecco:
      2011. 02. 25. 12:21

      Egyébként honnan kéne tudni Bale mennyire hitelesen játszik, ha a végén nem lenne egy 10 másodperces cut az élő figuráról?

    9. aeon_flux:
      2011. 02. 25. 12:24

      8: Egyébként hol írom, hogy Bale mennyire hitelesen játszik?

    10. Gecco:
      2011. 02. 25. 12:47

      Ja, a kérdésem nem a kritikádra reflektál, csak úgy általában érdekelne a válasz.
      Mert Bale zsenialitása pont az eljátszott karakter ismeretében lenne a leghátborzongatóbb, és ezt szerintem kár ennyire eltitkolni a néző elől. Persze nehéz lett volna beleszőni.

    11. duwy:
      2011. 02. 25. 13:00

      A Black Swan-nel karöltve a dobogó harmadik helyén feszít a legjobb film Oscarjára jelölt alkotások mezőnyében. Csak a Toy Story 3 (orrhossznyival) és a True Grit (utcahosszal) volt jobb nála.

      A filmben szerintem Wahlberg alakítása a legjobb, simán jelölést érdemelt volna. Bale is nagyszerű, Adams és Leo viszont (annak ellenére, hogy előbbi a kedvenc színésznőm) semmi extrát nem nyújt, dühítő és érthetetlen, hogy utóbbi miért zsebeli be sorra a díjakat a True Grit-ben döbbenetesen jó Hailee Steinfeld elől. Wahlberg mellett mindenképp ki kell emelni a rendezést, valamint a vágást, David O. Russel és Pamela Martin nagyszerű munkát végeztek.

    12. aeon_flux:
      2011. 02. 25. 14:26

      10: Szerintem egy színésznek nem az a feladata, hogy a lehető legtökéletesebben lemásoljon egy valóságos személyt (nem is lenne jó, ugyanis a legtöbb élő személy, még a leghíresebbek is, valójában unalmasak :), hanem filmes nyelvre interpretálja őt. Szóval egy karakter számomra akkor hiteles, ha el tudom helyezni a világképemben, cselekedeteit, gondolatait ésszerű keretek között tudom értékelni, meg úgy egyébként van kézzelfogható jelleme. Oscart meg olyan figurának adnék, aki ezeken felül újdonság erejével is képes hatni (s ha a figura fiktív, akkor is igazak rá a fentiek).

    13. aeon_flux:
      2011. 02. 25. 14:33

      11: Lehet, hogy Meryl Streep a kisujjából rázná ki ezt a figurát, de Meryl Streepből csak egy van, úgyhogy értékelni kell az olyan feltörekvő karakterszínésznőket is, mint amilyen Melissa Leo. Szerintem óriási volt a filmben - ahogy a szókimondó egyszerűség álarca mögött ravaszul terelgette a nyáját, meg úgy egyébként egy valódi jelenség volt. Persze, ezzel nem akarom Hailee Steinfeld érdemeit sem csökkenteni, aki 13 éves létére szintén nagyon meggyőző volt.

    14. thedistance:
      2011. 02. 25. 15:24

      Egy apróság: a film nem a '80-as években, hanem a '90-es évek közepén játszódik. Igaz, a környezet annyira lepattant, hogy simán hiheti az ember 10 évvel régebbinek:)

    15. aeon_flux:
      2011. 02. 25. 16:04

      14: Kösz, javítom!

    16. Süti:
      2011. 02. 25. 16:55

      erre csak ennyi: The Happening - 100%

    17. Gecco:
      2011. 02. 25. 21:30

      Jaja, ha nem is 100 de underrated. Majd ha megfojt egy fikusz 10 év múlva, revidiál mindenki.

    18. duwy:
      2011. 02. 25. 22:35

      13: Az az igazság, hogy Melissa Leo-nak én a Frozen River-ért Oscart adtam volna, így igen magas elvárásaim voltak, főleg miután olvastam a sok áradozó kritikát. Arra számítottam, hogy minimum Mo'nique-szintű, a vásznat felperzselő alakítást fogok látni. Hát nem így lett... Bár a jelölést el tudom fogadni, az 5 hölgy közül talán csak Jacki Weaver tipikus, egydimenziós "gonosz mostoha" performanszánál sorolnám előbbre (bocs, tudom, hogy imádtad az Animal Kingdom-ot).

    19. DelMare:
      2011. 02. 27. 13:07

      a 127óra 7 pontjával nem vitatkozom, de itt a Fighter-nél tényleg egy kicsit alulértékeltnek hat. attól függetlenül, hogy a 7-es egy jó pontszám, de mégis közelebb a közepeshez, mint a kiválóhoz. szerintem Bale játéka, pont nem a másolás, hanem amiatt volt hiteles, hogy szuverén, eredeti figuraként érzékeli az ember, ergo egy percre nem láttam "Batman-Gépész" Bale-t csak Dicky-t.

    van mondandód?

    a szövegben sajna nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. (s ezt nem én találtam ki.) Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.