top 2009: a tíz legjobb film előszobájában |
aeon_flux 2010. január 1. 11:35:25 |
A filmes naplómat böngészve némi csalódottsággal vegyes sóvárgással gondolok vissza az előző évekre, évtizedekre, amikor még 2-3 havonta biztosan befutott egy-egy olyan film, amire nyugodt... mit nyugodt: a lelkesedéstől torkomban dobogó szívvel vágtam rá a tíz-per-tízet. Idén ez csak egyetlen alkalommal történt meg, pedig nem is egy, hanem mindjárt két olyan produkció is befutott, melytől azt reméltem, hogy különleges kék emberek művelnek majd csodákat, ám mindkét alkalommal a csupán a szele érintett meg a varázslatnak és a nagy letaglózódás elmaradt.
Szerencsére az év nem maradt pozitív élmények nélkül: sírtam, nevettem, gondolkodtam és kikapcsoltam, s ha olyan őrületesen jókat nem is, de számos kiváló filmdarabot abszolválhattam 2009-ben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a végső felsorolást csupán hosszú kínok árán sikerült tízfősre leszűkíteni, és mielőtt a végeredményt kihirdetném, legalább még egyszer annyi "vértanút" meg kell említenem, melyek ilyen vagy olyan okokból nem kerülhettek pontszerző pozícióba. Lássuk hát a "tiszteletteljes megemlítés" kategória szereplőit - bármiféle sorrend nélkül!
Blogunk talán legnépszerűbb témájáról, James Cameron AVATAR-járól időközben már kiderült, hogy le is hozza a csillagot az égről, meg nem is: megvalósításában mindenképp mérföldkőnek számít, filmként ugyan csak egy a tömeges hollywoodi középből, moziélményként viszont többszörösen átélhető, már-már additív szórakozás. A nép rendesen zabálja is... Ennek épp ellenkezője mondható el Sean Anders és John Morris hisztérikusan vicces SEX DRIVE-járól, amelyet a tengeren innen és túl egyaránt totális érdektelenség fogadta (talán a Summit kihagyta a reklámbüdzsét a mérlegből?), ám bízom benne, hogy idővel megkapja azt, ami jár: kollégista bulik, össznépi házimozik kézről kézre adott titkos kincsét. Az utóbbi hetekben már három (többé-kevésbé) különböző társaságnak prezentáltam, óriási sikerrel. Szerintem ugorjatok be érte a legközelebbi tékába: most még Szilveszterkor is bent volt, jövőre talán már nem így lesz, ha tesztek róla.
Bár kb. annyi konyhai affinitással bírok, mint egy WC-pumpa, idén két olyan filmet is láttam, melynek abszolválása során az a számomra teljesen ismeretlen érzés kerített hatalmába, hogy jó lenne főzni valamit: a környezetem és saját egészségem javára ez a szándék szerencsére elmúlt, a filmek élménye viszont megmaradt. Ha van igazság a Földön, akkor a csupa szív JULIE & JULIA meghozza végre Meryl Streepnek a régóta esedékes harmadik Oscar-díját , míg a FUERA DE CARTA-t DVD-n tálalhatná egy szemfüles forgalmazó, ha már a Cirkóból aligha képes kiszökni ez a temperamentumos és forró konyha-komédia.

Vannak filmek, melyekkel (munkádból adódóan) annyit foglalkozol, hogy végül menthetetlenül beleszeretsz. Mikor először találkoztam az IL Y A LONGTEMPS QUE JE T'AIME-mel, csupán Kristin Scott Thomas földbe döngölő alakítását értékeltem, aztán idővel a kapcsolatok elveszítéséről és megtalálásáról szóló dráma csendes éneke is eljutott hozzám. Vannak mondatai és rezdülései, melyek azóta sem engednek.
Hasonló, ám még ennél is lehangolóbb érzések kerítenek hatalmukba, ha a MARTYRS című brutálhorrornak álcázott társadalmi drámára gondolok, amely a vallásnak egy nehezen felfogható oldalát tárja fel kompromisszumot nem ismerő, kegyetlen módszerességgel felépített képsoraival. Ennél jóval felhőtlenebb, bár kétségkívül karfaszorongató perceket szerez Sam Raimi visszatérés-a-gyökerekhez filmje, a minden bizonnyal nagy kedvvel leforgatott DRAG ME TO HELL, amely legalább annyira humoros, mint amennyire borzongató és majd minden percére jut egy olyan ötlet, amelyről napjaink szürke horrorocskái csak álmodhatnak.

Ötletekben (és némi horrorban) a CORALINE is bővelkedik, amely nálunk nehezen találta közönségét, valószínűleg annak köszönhetően, hogy a fogatlan stúdiómesékre hangolt szülők torka összerándult hála a film szorongással és szürrealizmussal teli történetének, és eszükbe sem jutott, hogy a gyerekek bizony szeretik azokat a szorult helyzeteket, melyekből csak fantáziával és leleménnyel lehet kiszabadulni. Hasonló technikával, de egy egészen más közönség számára készült az ausztrál MARY & MAX, amely a generációk közötti barátságról mesél valahogy úgy, mintha az UP forgatókönyvét Charlie Kaufmanra bízták volna.
A MOON azon ritka sci-fik közé tartozik, melyek legalább annyit mondanak az emberről, mint a tudományról, és nem csupán megnyugtató, de egyenesen felemelő érzés azt látni, hogy a film hőse végül felülkerekedik a mindenféle fóbiával betámadható alapszituáción. Mert kell az optimizmus.

Nos, ez lett volna a "11-től 20-ig" kategória, hamarosan jönnek a legjobbak.
Kommentek
Eddig 17 komment érkezett.mikor behajít egy petárdát? csak mert az az uccsó poénja. :)
akkor lehet, hogy valami miatt korábban kilőttem. úgy a vacsorajelenet környékén. sajnálom amúgy :-( totál felesleges volt.
3: ne marháskodj már, az is csak egy poén volt a sok közül - nem a legjobb, de volt mellette vagy 120, ami viszont iszonyú nagyot szólt. nem így gondolod?
marsdent bírtam a legjobban a filmben, erre a végére átértelmezik a figuráját, és nem értem, miért. de sebaj, így jártam. azért az utazást élveztem. csak ugye a megérkezés általában elszomorító.
Szóval most ezek közül fog kikerülni a top 10-ed?:)
The Visitor, WALL-E, Eden Lake, Slumdog Millionaire, Happy-Go-Lucky, The Wrestler, The Curious Case of Benjamin Button, Låt den rätte komma in, Public Enemies, Inglourious Basterds, The Private Lives of Pippa Lee, District 9, Up, Star Trek
A IL Y A LONGTEMPS QUE JE T'AIME kimaradását meglepőnek tartom.
Megyek a tékába a Sex Drive-ért...de Martyrs-ért hova mehetnék a külföldi rendelős oldalakon kívül?
6: ezek köztt van néhány cím, ami igen, ami nem és ami már a tavalyi listán szerepelt.
MARTYRS: egyelőre sehová, mármint ha erkölcsileg közelíted meg a kérdést. :) de hátha valamelyik magyar felkarolja. jó lenne, ha így tennének az EDEN LAKE-kel is.
Az "erkölcsileg közelíted meg" résszel ugye csak biztatni akartad az olvasótábort?:)
£5 egy olyan filmmért, ami tönkre tesz idegileg...
tegnap esti program az Inglourious B. volt, másodjára... osztatlan siker, szerintem az év filmje, bár a Let the Right One In még mindig hátravan...
8: most igazából a letöltés-dologra gondoltam. amúgy a film kemény, nagyon kemény, de megéri... nem úgy, mint az INSIDE-ot, ami csak egy értelmetlen burleszk.
remek írás!!
kétségtelenül vannak hibák a sex drive-ban, de mivel a fingós-böfögős viccek nagyon közel állank hozzám, a film igazi guilty pleasure. és semmi több. nem is zsabad többet várni tőle. Marsden zseniális.
számomra a moon NIN-es zenéje 50%ban járult hozzá a film élvezetéhez. rég volt hatással rám ennyire filmzene.
11: pedig fingós/böfögő poénok PONT nincsenek benne. nem mintha úgy egyébként elvinném rá a szüleimet. :)
tévedek, vagy a top10-ben nem lesz se mother, se thirst? mert azt tudom, hogy nagyon ritkán írsz letöltött filmekről, de két ilyen rendezőnél, azt hittem, kivételt teszel (netán várható magyar forgalmazás?).
Mother nálam lesz a tízben, a Thirst viszont még a Top 25-be se fért be. Egyébként már mindkét film rendelhető külföldről, a Mother november 6-tól Dél-Koreából, a Thirst pedig november 17-től az USA-ból.
uhh, mikor a végén a közeg intézkedik... na arra nincsenek szavak.
ó tényleg, erre nem is gondoltam. :) amúgy majd alkalomadtán vess kérlek egy pillantást filmes naplód kommentjeire.
13: látatlanban ezeket azért nem merem berendelni. sajna az ázsiai filmek iránt erősen megcsappant az érdeklődés hazánkban, így nem hinném, hogy jelenleg bárki is nagyon ugrálna, hogy beszerezze ezeket a (feltételezhetően) méregdrága filmeket forgalmazásra. :\
Van mondandód?
a szövegben sajna nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk.
ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
sex drive: a végéig 8 pont. aztán jön marsden vége-poénja. 6 pont.